Származás: Magyarország, XVII. század vagy Dél-Lengyelország, 17. század

Gyűjtemény: Iparművészeti Múzeum

Bőr, aranyozott, préselt, festett. 67,5x224 cm. Ltsz.: 51.1294

A bőrből készült antependium az egyházi felszerelések közül szokatlan anyagával tűnik ki. A díszítést fehér alapon tekeredő széles aranyozott, plasztikus indák, levelek, továbbá festett virágok és gyümölcsök alkotják. Középen félköríves lezárású, arany mezőben a felhőkön trónoló Madonna jelenik meg, jobb kezében rózsafüzért tart, bal térdén áll az aranyos ruhába öltözött kis Jézus, aki jobbjában világgömböt, baljában virágcsokrot tart.

A bőrkárpit készítése keleti eredetű, fő előállítási helye Észak-Afrikában, Ghadames városában volt. A mórok már a XI. században elterjesztették Hispániában, ahol a cordobai kalifátus, főként Cordoba látta el Európát aranyozott, ezüstözött bőrökkel. A XVII.században Spanyolország mellett elsősorban Flandria fejlődött fontos központtá. A textilekhez hasonló mintájú, drága bőrkárpitok főként a főúri otthonok falait, bútorait borították. Tartósságának köszönhetően az egyházi felszerelések anyagaként is megjelent a festett, aranyozott bőr.

A készítéstechnika a korabeli céhszabályzatokból, receptkönyvek leírásaiból jól ismert. A gondosan kikészített bőrt „aranyozták” (ezüst felületre felvitt sárga lakk), domborították, poncolták és festették. A kívánt mérethez több bőrdarabot illesztettek össze, az itt bemutatott antependiumot is három darabból varrták össze.

Magyarországon a bőrkárpitokon kívül különösen sok bőr miseruha található világi és egyházi gyűjteményekben, az Iparművészeti Múzeum is még egy antependiumot, 9 miseruhát, 3 stólát és 7 manipulust őriz. Ezért is feltételezik a magyarországi készítést, jóllehet az itt bemutatott darab esetében felmerült a lengyelországi keletkezés is, mivel egy régiségkereskedő Galíciában vásárolta.