100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Ez történt Budapesten

Eddigi szavazatok száma: 0

Fekete-fehér, magyar vígjáték, 1944
Rendezte: Hamza D. Ákos

A második világháború utolsó évében, 1944-ben készült Hamza D. Ákos félreértéseken alapuló komédiája, az 1945 előtti magyar filmgyártás utolsó nagy közönségsikere. A forgatókönyvet Nóti Károly írta, aki ekkor a zsidótörvények miatt már csak álnéven dolgozhatott, a film főcímén Dobos György neve szerepel. A történet egy válóper körül bonyolódik. Pataky Elemér a fővárosba érkezik, hogy válófélben lévő unokahúga ügyvédjével beszéljen. Az ügyvéddel, dr. Orbói Istvánnal való tárgyalás azonban csupán alibi, mely egy kis fővárosi szórakozásra ad alkalmat házsártos fele­sége felügyelete alól kiszabadult vidéki úrnak. Pataky lelkesen szervezi a programjait, melyre meghívja az ügyvédet is, amikor váratlanul a szórakozóhelyre meg­ér­kezik Patakyné. Az ügyvéd Pataky kérésére feleségeként mutatja be a néhány perce a társaságukba érkező hölgyet, akiről azt hiszi, hogy Pataky barátnője, de valójában az unokahúg férjének ügy­védje, dr. Szikszay Erzsébet. Az ügyvédnő remekül beilleszkedik új szerepébe, és kollégája legnagyobb megdöbbenésére meghívja vacsorára a vidéki házaspárt. Asszonyi ügyességgel veszi fel a harcot háború nélkülözéseivel, s asztalra varázsolja a békebeli vacsorák minden fontos kellékét, a városi háztartásokban már rég élelmiszerekre cserélt ezüstneműt, a libasültet s a valódi kávéból főzött feketét. A vacsora végére az ügyvéd beleszeret a kolléganőjébe, s a boldog pár tanácsára végül kibékülnek a válófélben lévő házastársak is. 

Szikszay Erzsébet szerepét Muráti Lili, a harmincas, negyvenes évek kiemelkedő színésznője, egy új típusú nőideál, a modern emancipált nő első hazai megtestesítője alakította.

A premiert 1944. június 5-én tartották, de a film megtépázott plakátjai még az ostrom után is vádlón hirdették a lebombázott város felett: EZ TÖRTÉNT BUDAPESTEN.

Hamza Dezső Ákos a negyvenes évek magyar filmgyártásának élvonalbeli filmproducere és rendezője volt, életpályáját a festészet és a filmművészet iránti kettős vonzalom határozta meg. A Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd ösztöndíjjal Párizsba utazott. Itt rendezte első önálló kiállítását, s itt került kapcsolatba a filmgyártással is. Előbb mint díszletfestő, később mint asszisztens tevékenykedett. Még René Clair mellett is dolgozott, részt vett az Entr’acte  forgatásán. Ez a dramaturgiai szabályokat felborító, avantgarde film a filmkészítés új, eddig nem ismert művészi lehetőségeit tárta fel számára. Bár a magyar filmgyártás korlátozott keretei között nem volt alkalma Clair filmjéhez hasonló, személyes indíttatású, formabontó filmek készítésére, az új megoldások iránti fogékonyság, a kísérletezés iránti nyitottság egész filmes pályáját jellemezte.

1938-ban gyártásvezetőként, később producerként kapcsolódott be a magyar filmgyártásba. Gyorsan átlátta a gyártási szisztémát, s tisztában volt azzal, hogy a filmeknek nyereséget kell termelniük, másképp nem készülhet el a következő film. Rendezőként 1940-ben mutatkozott be, filmjeivel színesítette a magyar film műfaji palettáját. Komédiák és melodrámák mellett kalandos történelmi filmet (Ördöglovas), sci-fit (Szíriusz), rendőrfilmet (Külvárosi őrszoba) is készített, de a hagyományos műfaji keretek között is újszerű elemek jelentek meg a filmjeiben. Pályáján végig a francia filmeket tekintette példaképének, művészi ambíciója a "franciás filmek" készítése volt. Elsősorban társadalmi és morális kérdések izgatták, s a Marcel Carné és Renoir által megteremtett francia költői realizmust próbálta meghonosítani. Kedvelte az alvilági miliőket, melyekben markánsabban megmutatkoztak az erkölcsi alapkonfliktusok. A Bűnös vagyok (1941) a krimi határait súroló erkölcsdráma, a szerelmi bánatában félvilági nővel vigasztalódó fiatalember zülléstörténete. A Külvárosi őrszoba (1942) a fiatal rendőr és a kültelki csavargólány szerelmét ábrázoló bűnügyi történet.  Hamza, a festőből lett filmes hamar megtanult bánni a fény és árnyék kontrasztját, dinamikus játékát felfokozó három „színtelen” színnel, a feketével, fehérrel és szürkével, s a magyar "film noir" egyik megteremtője lett.

(Balogh Gyöngyi)

Alkotó / Alkotás: 
Alkotás
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>