Berczelly Tibor (Rákospalota, 1912. január 3. – Budapest, 1990. október 15.)

Unokaöccse: Szőcs Bertalan tőrvívó, edző.

Legnagyobb sikerei:

• Európa-bajnok (Lausanne, 1935),
• főiskolai világbajnok (Budapest, 1935 – tőrcsapat),
• a kardvívás csapatversenyeiben háromszoros olimpiai bajnok (Berlin, 1936; London, 1948; Helsinki, 1952) és
• négyszeres világbajnok (Párizs, 1937; Stockholm, 1951; Brüsszel, 1953; Luxemburg, 1954).

Középiskolai tanulmányai során számos sportágban tehetséget mutatott, ezek közül később a vívás valamennyi fegyvernemében, valamint sportlövészetben ért el kiemelkedő eredményeket.
A legtöbb magyar bajnoki címet nyert vívónk balkezes volt. 1935 és 1957 között kardvívásban nyolc egyéni és tizenegy magyar csapatbajnoki címet szerzett, a tőrcsapattal nyolcat, párbajtőrvívásban pedig egyszer volt tagja a bajnokcsapatnak. 1932 és 1955 között a vívóválogatott tagja volt.
Válogatott (1947) és kétszeres magyar bajnok sportlövő (nagyöbű sportpisztoly, 60 lövéses csapatverseny - Honvéd Tiszti Vívó Klub, 1946; kisöbű sportpisztoly, 60 lövéses csapatverseny - Bp. Honvéd SE, 1950).

Ludovika Akadémiát végzett, nem sokkal később vívómesteri oklevelet szerzett a Sporttanár és Vívómesterképző Intézetben (SPOTI). 1941-től tanított vívást. A háború után segédmunkás volt, s hamarosan a Csepeli MTK újonnan alakult szakosztályában vívott. Tanított a Testnevelési Főiskolán, később a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője lett.

1955-től edzőként dolgozott, 1964-ben mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Bp. Vörös Meteor vívószakosztályának edzője volt.