A második világháború után a hazai autógyártó cégek korábbi típusainak a gyártását folytatták. A nagy ipari üzemek államosításával, és központi irányításával új járműgyártó bázisokat hoztak létre. Az ipari termelés, ezen belül a járműgyártás összetételét a Nehézipari Központ határozta meg. A tehergépkocsi igények kielégítését külföldi licenc megvásárlásával jobban biztosítottnak látták és új autógyár létesítése mellett döntöttek. Választásuk az osztrák Steyr D 380-as típusú teherautóra, a D 413-as 83 LE-s (61 kW) négyhengeres és a D 613-as hathengeres dieselmotorra esett.  A szakmai tárgyalások lebonyolítására és a tervek adaptálására létrehozták a Steyr irodát, amely később a Központi Autótervező Iroda, majd a Járműfejlesztési Intézet, később az Autóipari Kutatóintézet lett.

A szigethalmi Dunai Repülőgépgyár lebombázott területén felépítették a Csepel Autógyárat. 1949. november 15-én indult meg a munka és december 21-re már elkészült az első D 413-as Csepel diesel motor, majd 1950 április 4-re elkészültek az első Csepel D 350-es típusú teherautók is. A termelés hatalmas lendületet vett, 1950. november 7-re már túljutottak az ezredik gépkocsin, 1952 szeptemberére már elkészült a tízezredik tehergépkocsi is. A Csepel Autógyár mintegy 30-éven át a magyar járműipar meghatározó jelentőségű vállalata volt. 1955-ben kezdték gyártani a 7 tonna teherbírású D 700-as típuscsaládot amely normál és nyergesvontató változatban is készült és a hadsereg igényei szerint kialakított összkerékhajtású D 344-es gépkocsikat is.

Különleges gépkocsikat is készítettek a gyárban, ezek közül is kiemelkedő az 1956-ban, kifejezetten magashegyi utakra tervezett gépkocsik. A feladat kidolgozását a Járműfejlesztési Intézet kapta, a tervezéseket Somhegyi Kristóf gépészmérnök irányításával végezték. A mérések szerint a ritka levegő miatt ilyen magasságokban a gépkocsik motorja teljesítmény akár 50 százalékát is elveszíthetik. Az átépített Csepelek teljesítmény vesztesége mindössze 10 százalékos volt. A hegyi kocsikból három darab készült a Csepel Autógyár kísérleti üzemében. Ezekkel 1956 szeptemberében a Kínából Tibetbe vezető hegyi úton végeztek összehasonlító kísérletet. A szakaszon IFA , Praga, Tatra és ZISZ gépkocsikat is teszteltek. A több mint 5000 kilométeres úton a Csepelek jól vizsgáztak.

A Csepel tehergépkocsik rendkívül keresettek voltak elsősorban a volt szocialista országok piacain. A fejlődést némiképp visszavetette a KGST szakosodása, amely a teherautó gyártást más országokra bízta, hazánk az autóbusz-gyártás felfejlesztését kapta. Ennek is köszönhetően a Csepel autógyárban speciális tehergépkocsikat, majd 1970-től kezdődően komplett autóbusz padlóvázak összeszerelését is végezték. Az autóbusz-gyártás megszűntével a Csepel Autógyár is tönkrement.