ifjabb Kemény Henrik, bábművész (Budapest, 1925. január 29. - )

 

Háromgenerációs vásári bábjátékos családból származik. Működésükről ránk maradt legrégebbi irat 1897-ben kelt Budapesten, amely szerint Korngut Salamon (1850-es évek-1930) előadásokat tarthat, mint cirkuszigazgató, bűvész és bábszínház tulajdonos. Nevét Keményre magyarosítva járta az országot. 1912-ben fiával, az Amerikából hazatért idősebb Kemény Henrikkel megalapították a Columbia Magyar Mechanikai Színházat. Alig egy esztendő múlva tönkrementek. Ezt követően először a Fehérváti úton nyitottak bábszínházat, majd 1926-ban Kemény Henrik végleg letelepedett a Népligetben. A szemtanúk beszámolója szerint kivételes erejű bábjátékos volt, kiváló komédiás, virtuóz marionettista. Bábjait maga készítette. Műsorát az izgalmas, technikai bravúrt követelő kesztyűsbáb és marionett számok jellemezték. Általa nyert olyan mai napig tartó népszerűséget a Vitéz László figura, amely a minden nemzet bábjátszásában felbukkanó népi hős (Punch, Kasperl, Guignol, Pulcinella) magyar megfelelője. Kemény Henrik 1945-ben, munkaszolgálat közben eltűnt. Több mint húsz Vitéz László-darab és jelenet maradt fenn utána. 

 

Játékstílusa és művészete fia, ifjabb Kemény Henrik virtuóz bábos tevékenységében él tovább. Ő tízéves korától játszott apja színházában egészen a népligeti vurstli államosításáig. 1955-ben részt vett a győri bábszínház megalapításában, majd az Állami Bábszínház társulatához került. Folyamatosan játszotta az apjától örökölt Vitéz László történeteket eredeti formájukban, a saját maga által készített bábokkal, műsorával bejárta az egész országot. Sok televíziós felkérésnek tett eleget. A Süsü, a sárkány című bábfilmben ő mozgatta a főszereplő figuráját, és bábosként Hakapeszi Maki figurájával szerepelt a Zsebtévé adásaiban is. 

 

2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.