Jeney László (Kolozsvár, 1923. május 30. – Budapest, 2006. április 24.)

Legnagyobb sportsikerei:

• Háromszoros magyar bajnok (1947, 1949, 1953),
• 1947 és 1960 között összesen hatvanötször volt tagja a válogatottnak,
• főiskolai világbajnok (Berlin, 1951),
• kétszeres olimpiai bajnok (Helsinki, 1952; Melbourne, 1956) és
• kétszeres Európa-bajnok (Torino, 1954; Budapest, 1958).

Négy olimpián (1948 – 1956) védte a magyar válogatott kapuját. A csapat mindannyiszor érmet szerzett. A Vasas 1945-ben alakult vízilabda-szakosztályának alapító tagja.

Az aktív sporttól 1960-ban vonult vissza. A népszerű „Pierre”, ahogy sportberkekben nevezték, egy budapesti halászcsárdát vezetett, amely a sportolók kedvelt találkozóhelye volt.

A Vasas vízipóló szakosztályának elnökségi tagja volt. 1986 óta a Vasas SC örökös bajnoka. A gyászszalaggal övezett Melbourne-i olimpiai zászlót évtizedekig őrizte-rejtette. Magyarországon először a Testnevelési és Sportmúzeum mutatta be a relikviát, amely 1991-től a Csanádi Árpád Sportiskola megbecsült emléktárgya.

Díjak, elismerések: Kemény Ferenc emlékplakett (1993), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996), MOB Érdemérem (2003), Fair Play életműdíj (Magyar Fair Play Bizottság, 2004), Magyar Örökség díj (2004).