Kanizsay Orsolya (1521. − Sárvár, 1571.)

Nádasdy Tamás nádor felesége, a „Fekete bég”, Nádasdy Ferenc édesanyja. Kanizsay László és Drágffy Anna leánya. Apja 1525-ös halála után Orsolya és szintén gyermekkorú bátyja, Ferenc lett a hatalmas birtokok örököse. Ferenc 1532-ben bekövetkezett halálakor a család férfiágon kihalt, így Orsolya úgynevezett „leánynegyedét” leszámítva a vagyon a kincstárra szállt volna. Feltehetően a gyámként kijelölt, a mohácsi csata halottait saját költségén eltemettető Kanizsay Dorottyának és Batthyány Ferencnek is része volt abban, hogy 1532-ben az alig tízesztendős kislányt eljegyezte a nem túl ősi, nem is nagyon gazdag családból származó, a „menyasszonynál” huszonhárom esztendővel idősebb, de kimagaslóan tehetséges, művelt Nádasdy Tamás. Ő érte el először I. (Szapolyai) János királynál, majd 1534-ben I. Ferdinándnál, hogy a kislányt „fiúsítsák”. Ez a jogszokás lehetővé tette, hogy nagy múltú, ám férfiágon kihalt családok leánytagjai a fiúkhoz hasonló módon örökölhessék a teljes vagyont. Az 1535-ben megkötött házasság így az ország legjelentősebb birtokosává emelte a rangban is egyre emelkedő Nádasdyt. A birtokok között voltak olyan jelentős várak, mint Kanizsa, Sárvár, Kapuvár, Egervár, Léka, továbbá mezővárosok és falvak Sopron, Vas és Zala megyékben.

Orsolya házasságkötésükkor valószínűleg írástudatlan volt, szemben külföldi egyetemeken tanult, több nyelven, a magyaron kívül latinul, olaszul, németül beszélő férjével. Mindezek és a nagy korkülönbség ellenére kapcsolatuk a kora újkor egyik legharmonikusabb házasságává lett. A családnak kezdetben Kanizsa, 1540-től pedig a Nádasdy által bővíttetett Sárvár adott otthont. Orsolya meddőségének kezelésére Nádasdy a korszak egyik legjelentősebb orvosát, a Padovában és Perugiában tanult Szegedi Kőrös Gáspárt (humanista nevén Caspar Fraxinus Zegedinus) hívta sárvári udvarába. Nádasdy és Kőrös Gáspár latin nyelvű levelezése, az orvos feljegyzései a magyarországi orvostörténetnek is fontos dokumentumai. A kezeléseknek is köszönhetően született meg 1555-ben az immár nádor Nádasdy és Kanizsay Orsolya egyetlen gyermeke, Ferenc. Az apjához hasonlóan katonai erényekben is gazdag „Ferkó” idővel „Fekete bég”-ként vált ismertté.

Nádasdy Tamás és Kanizsay Orsolya magyar nyelvű levelezése ma is megérinti az olvasót: a gyakran távollévő férj és a birtokok irányításába beletanuló fiatalasszony, a gyermek után vágyódó házaspár, majd a végre megérkezett, várva várt utódot és egymást is gyengéd szeretettel körülvevő „Apóka” és „Szerelmes Orsikám” életének őszinte dokumentumai.

Kanizsay Orsolya és Nádasdy Tamás földi maradványait 1669-ben helyeztette el dédunokája, Nádasdy III. Ferenc országbíró az által építtetett lékai családi sírboltban.

(Kiss Erika)