Mikes Kelemen, íródeák (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.)

A Törökországi levelek, a magyar széppróza egyik első jelentős alkotásának szerzője. Apja Mikes Pál, Thököly-párti nemesember, a császáriak hóhér kezére adják. Mikes Kelemen gyermekéveit erdélyi nemesi udvarházakban tölti. Apja halála után – nevelőapja, Boér Ferenc hatására – az eredetileg református vallású Mikes áttér a katolikus hitre. A kolozsvári jezsuita líceumban tölti diákéveit.

1707-ben II. Rákóczi Ferenc inasa (apródja), két évvel később udvari bejárója, titkára lesz. 1711-ben követi a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba, majd Törökországba. A négy éves párizsi tartózkodásuk idején kerül kapcsolatba a francia kultúrával, irodalommal. Párizsból III. Ahmed török szultán hívására Rákóczival és a bujdosókkal Gallipoliba utaznak, abban reménykedve, a törökök segítségével visszatérhetnek Magyarországra. E várakozásukban csalódniuk kell, a Török Porta Rodostóban telepíti le őket, ahol Mikes még 42 évet él, és ahonnan soha többé nem térhetnek haza.

Az 1720-as években Mikes anyja többször megpróbálkozik fia hazatérésének kieszközölésével, az udvar hajlik is rá, ám Mikes nem akarja magára hagyni az öregedő Rákóczit, s ezzel önkéntes száműzetésre ítéli magát. Később Mikes Mária Teréziához folyamodik kegyelemért, de ő nem engedélyezi a száműzöttek amnesztiáját. A következő húsz évben Mikes irodalmi munkásságának szenteli idejét: a levélregény írása mellett számtalan vallási és szépirodalmi művet fordít franciáról magyarra. 1758. november 19-én Mikes lesz a bujdosók básbugja (vezetője). Utolsó éveiben engedélyt kap arra, hogy családtagjaival ismét levelet válthasson, könyveit hazaküldhesse. 71 évesen hunyt el pestisben.

Mikes a késő barokk, a rokokó széppróza mestere, a régebbi magyar prózaírás egyedülálló alakja. A korai felvilágosodás magyar irodalmában nincs párja művészi kvalitásainak. Nevéhez fűződik a magyar világi széppróza újjászületése. A levélregény korabeli mintáit követve leveleit egy kitalált személyhez, P…E… grófnőhöz írja. A Törökországi levelek 207 darabból áll, az első 1717. október 10-én, az utolsó 1758. december 20-án kelt. A rövid prózai alkotások gazdag anekdotakincset rejtenek, képet adnak a bujdosók életéről éppen úgy, mint a törökök szokásairól, hiedelemvilágáról; miközben a levélíró lelkiállapotairól és olvasmányélményeiről is tudósítanak. A levelezésre nemcsak Montesquieu vagy Mme de Sévigné, hanem a korabeli európai műfaji hagyomány más művei és az erdélyi anekdotairodalom darabjai is hatással voltak. A levélregény első kiadása Kultsár István nevéhez fűződik 1794-ből.

Ajánlott mű: Törökországi levelek

http://mek.niif.hu/00800/00880/html/index.htm