100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Sisyphus

Eddigi szavazatok száma: 0
Fekete-fehér, magyar animációs film, 1974
Rendezte: Jankovics Marcell
 
Jankovics Marcell Mélyvíz (1970) című filmjében fekete-fehér rajzok repetitív változása idézi meg egy magára hagyott fuldokló zavart gondolatait – kiáltozik, de senki sem hallja meg. Jankovics itt kísérletezte ki a karakteres fekete ecsetvonásokra, lendületes tus-rajzokra redukált, szikársága ellenére dinamikus formavilágot, amelyet a Sisyphusban emelt tökélyre. Ez utóbbi film ma is a hagyományos rajzanimációban rejlő expressszív lehetőségek iskolapéldája világszerte. A két perces kisfilm hangi világa szintén újszerűen hat még ma is, az addig mindenenkelőtt zenei zöröjezésre épülő vagy párbeszédekre épülő animációs kisfilmekhez képest: „A fuldokló hangokat, az artikulálaltlan nyögéseket uszodában próbáltam ki először, amikor a Mélyvizet készítettem. Ott is valóságos, emberi hangra volt szükség. A mesterséges zenei aláfestést itt a Sisyphusnál is képtelenségnek tartottam.”
 
A Sisyphus (1974) tömör „sorsanimáció”. Az ókori görög mítosz alapján az emberi erőfeszítés tárgya egy hatalmas, az idővel egyre nagyobb és nagyobb méretet öltő sziklatömb, amelyet egy hegy tetejére kell felgörgetni. A film csattanója, hogy az ókori mítosz örökké tartó sziklagörgetésével ellentétben emberünk képes ugyan megküzdeni a vállára nehezedő feladattal, az összehordott sziklagúla árnyékában sorsa, az eredeti mítosz által sugallt reménytelenség ellenében itt az emberi küzdés értelmének állít emléket. Zalán Vince írja Jankovics hetvenes években született kisfilmjeiről: „a bonyolult, félve írom, létkérdések világos és minden nehézség nélkül áttekinthető formában jelennek meg filmjeiben. Talán, mert nem elméleti válaszokat akar, hanem a létproblémák kiváltotta emberi szívdobogásokra figyel. Korai korszakának műveit nevezhetnénk »filozofikus« alkotásoknak is (talán errefelé terelte érdeklődését a hatvanas években megismert csodás lengyel animáció is), de olyanoknak, amelyek középpontjában az ember áll. Vonalainak, tónusainak irányai, vastagságai, sűrűségei nem egy elvont gondolkodás különböző transzformációi, hanem a konkrétumból kiinduló, annak teljességét bemutatni kívánó, szüntelen megújuló, dinamikus egységet szolgálják.”
 
Az Oscar-díjra is jelölt Sisyphusban bevallottan az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz megalkotásának terhét, az azzal való, ha nem is emberfeletti, de a magyar animáció történetében minden bizonnyal előzmény nélküli küzdelmet jelenítette meg: „A »görgetés« pedig tulajdonképpen a művész élete, ha úgy tetszik: munkásélet, melynek csak a halál vethet véget. Jómagam úgy érzem, eddig két »követ« sikerült a hegy tetejére vinnem: a János vitézt, majd a Sisyphus című filmemet”- mondta Jankovics Marcell.
 
(Orosz Anna Ida)
 

Alkotó / Alkotás: 
Alkotás
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>