Zsivótzky Gyula (Budapest, 1937. február 25. – 2007. szeptember 29.)

Legkiemelkedőbb eredményei:

• kétszeres olimpiai ezüstérmes (Róma, 1960; Tokió, 1964),
• olimpiai bajnok (Mexikóváros, 1968),
• Európa-bajnok (Belgrád, 1962) és
• háromszoros Universiade-győztes (Torinó, 1959; Szófia, 1961; Budapest, 1965).

Négy olimpián vett részt. A világ első kalapácsvetője, aki 70 m-en felül dobott. Kétszer javított világ- (1965 - 73,74 m; 1968 - 73,76 m), négyszer Európa-csúcsot. 1958 és 1970 között minden évben, összesen tizenhárom alkalommal nyerte meg a magyar bajnokságot, kilencszer dobott magyar csúcsot. 1965-ben és 1968-ban az év sportolójává, 1966-ban és 1968-ban az év atlétájává választották.

Példamutató sportpályafutása több mint húsz évig tartott. 1956 és 1973 között válogatott kerettag - 57-szeres válogatott - volt.

1973-ban végzett a Testnevelési Főiskolán (testnevelő tanár). 1991 és 1993 között az ÚTE elnökhelyettese, 1999-ben a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, 2004-ben a Mező Ferenc Közalapítvány kuratóriumának elnöke lett. - 1988 óta volt tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak. 2005-ben a MOB elnökségi tagjává és a Hagyományőrző Bizottság vezetőjévé választották.

Elismerések, kitüntetések: MOB Érdemérem (1998), Az évszázad atlétája (MASZ - 2000), Magyar Örökség-díjas (2000), a Nemzet Sportolója (2004), a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület alapító tagja. Kiskunfélegyháza és Balatonfenyves díszpolgára.