Kovács Pál [Kovács Pál Ádám] (Debrecen, 1912. július 17. – Budapest, 1995. július 8.)

Közgazdaságtudományt tanult, majd 1931-ben a Ludovika Akadémia hallgatója lett, ahol 1935-ben végzett. Hivatásos katonatiszt, 1946-ban százados. A háború alatt a tábori, illetve a légvédelmi tüzérségnél szolgált. 1946 és 1956 között a Ganz Vagon- és Gépgyár munkatársa, vezető tervező. 1957-től üzletvezető, a Quint presszó tulajdonosa.

Minden idők legsikeresebb magyar kardvívóinak egyike. Sokszoros magyar bajnok egyéniben és csapatban.

1933-ban a budapesti Eb-n csapatban Európa-bajnok. Csapatvilágbajnoki győzelmeinek színhelyei: Párizs (1937) egyéniben és csapatban is, Stockholm (1951), Brüsszel (1953) egyéniben és csapatban is, Luxemburg (1954), Róma (1955), Párizs (1957), Philadelphia (1958). A londoni olimpián győztes kardcsapat tagja (1948). A helsinki olimpián csapatban és egyéniben egyaránt győztes (1952). Melbourne-ben szintén olimpiai bajnok a kardcsapattal, akárcsak Rómában (1960). 1933-tól 1960-ig a válogatott tagja.

1961 és 1963 között a Magyar Vívó Szövetség alelnöke, 1963-tól 1968-ig elnöke. 1968 és 1980 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 1968-tól 1980-ig a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) Végrehajtó Bizottságának tagja, a kard szakbizottság elnöke. 1980 és 1988 között a FIE alelnöke, a FIE örökös tagja.

1976-ban elnyerte a Francia Sportérdemérem ezüst fokozatát, 1984-ben NOB érdemrendet 1985-ben Nemzetközi Fair Play életműdíjat kapott. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést vehette át. A MOB Érdemérem kitüntetettje (1993). Megalakulásakor a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület posztumusz tagjává választották.