Míg az 1830-as években a dunai gőzhajózás rohamos fejlődésnek indult, az országos forgalomból kieső Balaton-vidéken a korábban virágzó hajózás szinte elsorvadt, csak a fontosabb révátkelő helyek őrizték meg jelentőségüket.

 

Gróf Széchenyi István szervezőmunkája eredményeként 1846-ban, a „Kisfaludy” lapátkerekes gőzhajó vízrebocsátásával a Balatonon is megindult a gőzhajózás. A hajó fa teste az Óbudai Hajógyárban épült, gőzgépét az angliai Penn gyárból hozatták, összeszerelését külföldi szakemberek segítségével Balatonfüreden végezték. Így az első balatoni gőzhajó még nem tekinthető teljes egészében a magyar ipar termékének. Az önálló magyar hajógyártás csak az 1860-as években bontakozott ki, és indult rohamos fejlődésnek.

 

A „Magyar Tenger” második gőzhajóját, s egyben a legelső balatoni csavargőzöst, a „Balaton” vontatót 1872-ben a Schoenichen Hermann-féle Hajógépgyárában építették Újpesten, a Zala-Somogyi Gőzhajó Társulat megrendelésére. A hajó rendszeres járatokat bonyolított le Boglár, Révfülöp és Badacsony között. A személy- és postaszállítás mellett hat uszállyal főleg követ és bort szállított a forgalomból kieső északi partról az akkor már vasúti összeköttetéssel bíró déli partra. 

 

A társaság 1876-ban csődbe ment, s a hajó a Dunára, majd 1878-ban rövid időre „Petőfi” néven a Hármas Körösre került. Az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalat ezzel a hajóval indította meg a gőzhajózást a Körösökön. 1879-ben ismét a Dunára került, ahol többször átalakítva, nevet és gazdát cserélve közel 110 éves koráig szolgált tovább. Viselte az „Alexandra”, „Mohács”, „Irma”, végül az „FK-312” nevet. 1893-ban korszerűsítették, új kazánt kapott, gőzgépét felújították. 1930-tól a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek tulajdona. 1944 végén Aggsbachnál a visszavonuló német csapatok robbantással elsüllyesztették. 1951-ben kiemelték és hazahozták. Az államosítás révén került a FOKA Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat tulajdonába. 1953-ban átépítették motoros vontatóvá. 

 

1978-ban selejtezték, majd 1981-ben széleskörű társadalmi összefogás eredményeként a hajómatuzsálem visszakerült a Balatonra. Néhány évig a boglári partra kiemelve presszóként üzemelt. 2005-ben a hajó állapotának romlását látva a Part Akció Egyesület kezdeményezte védett műszaki emlékké nyilvánítását. A közelmúltban megkezdett helyreállítás eredményeként 2012-re a legöregebb balatoni géphajó, a „Balaton” csavargőzös visszanyeri szép, eredeti formáját.