A 18. században - a török kiűzése után - a magyar mezőgazdaság fellendülésével az áruszállítási igények is gyorsan növekedtek. A Dunát csakhamar - a vízfolyás ellenében a partról lovakkal vontatott - gabonaszállító hajók népesítették be. A hajózás azonban lassú és veszélyes volt, egyre erőteljesebb gazdasági érdekek követelték, hogy ősi módszereit és eszközeit modernebbek váltsák fel. Ez a modernebb eszköz pedig nem lehetett más, mint a gőzhajó.

Gőzhajók építésére - több-kevesebb sikerrel - már a 18. században is történtek kísérletek, de a gőzhajózás megszületését 1807-től, az amerikai Robert Fulton „Clermont” gőzösének sikeres próbaútjától számítjuk.

Mindössze 10 esztendővel Fulton sikere után és 8 évvel Stephenson gőzmozdonyának megszületése előtt a gőzüzemű járművek építése még korántsem számított rutinfeladatnak, különösen nem az Angliánál iparilag sokkal fejletlenebb Habsburg Monarchiában. Ennek ellenére az európai kontinens első gőzhajójának megépítése egy pécsi órásmester, Bernhard Antal nevéhez fűződik. Bernhard 1817-ben saját tervei alapján megépítette a „Carolina” vontatót. Az általa tervezett vezérelt lapátú hajtókerekek szerkezetére külön szabadalmat is kapott, s ő alkalmazott először a gőzfejlesztéshez csőrendszert.

Bernhard 1818-ban 15 évre szabadalmat kapott a Dunán és mellékfolyóin való gőzhajózásra. Előbb Eszéken, Tolna és Mohács környékén végzett szállításokat, majd kedvezőbb lehetőséget keresve Pestre érkezett, ahol akkoriban a Duna két partja közötti átkelést a ladikok és fadereglyék mellett csak a hajóhíd és a repülőhíd tette lehetővé. Bernhard engedélyért folyamodott Pest város tanácsához a helyi hajózás megindítására. A tanács az engedély fejében kötelezte Bernhardot, hogy az utasoktól a viteldíjon felül a Pest-budai hajóhíd bérlője részére a hídpénzt is beszedje.

Bár a járatok 1820 júliusában beindultak - a „Carolina” egy 50 személyes dereglyét vontatva naponta kétszer fordult a Pest-Császárfürdő-Margitsziget-Óbuda út-vonalon - ilyen feltételekkel a vállalkozás nem bizonyulhatott életképesnek. 1824-ben egy újságcikk már csak a Dráva egyik szigete mellett homokkal betemetett roncsként említi a Carolinát. Mindez azonban semmit nem vonhat le az első dunai gőzhajó megépítőjének érdeméből és úttörő vállalkozásának jelentőségéből!