Born Ignác, bányamérnök (Kapnikbánya, Erdély, 1742. december 26. - Bécs, 1791. augusztus 28)

Ludwig von Born erdélyi nemes fia. Magyarnak vallja magát. Iskoláit Nagyszebenben, majd Bécsben, a jezsuitáknál végzi. Prágában jogot hallgat. Nyugat-Európában, majd ismét Prágában természettudományi és bányászati ismereteit gyarapítja.

1769-től Selmecbányán bányatanácsos. Gazdag könyvtárat és ásványgyűjteményt állít össze, kapcsolatban áll kora tudósaival. Beutazza a Magyar Királyság bányáit, gazdag anyagot gyűjt. Felsőbányán súlyos gázmérgezés éri. A prágai bányászati hivatal ülnöke, majd tanácsosa. Kiadatja a magyarországi bányavárosok eredetének történetét, a berendezéseket s a különféle kohászati eljárásokat tárgyaló munkát. Ideje nagy részét gyűjteménye fejlesztésére fordítja. Különleges botanikus kertet hoz létre. Megbízást kap a császári Naturalienkabinet rendezésére. Mária Anna főhercegnő, Born tanácsait követve, komoly gyűjteményre tesz szert. Ez 1781-ben a budai Egyetemre kerül, és ma is értékes részét alkotja az ELTE szakanyagának.

1779-ben udvari tanácsos a pénzverői és bányászati kamarában. Ő és utódai fél évszázadon keresztül szorosan kötődő szakemberekként állnak a bányászati és kohászati ügyek élén. Ennek köszönhető Magyarország mineralógiájának, a Selmeci Akadémiának felvirágzása.

Az 1780-as évek során az arany- és ezüstércek amalgamálásának tökéletesítésével foglalkozik. A bécsi és a szklenófürdői kísérletek után, megbízásából, az alsó-magyarországi bányavárosokban Ruprecht Antal és Haidinger Károly rendezi be az első foncsorozó kohót. 1786-ban Szklenón gyűlnek össze korának szakemberei, ahol az első nemzetközi tudományos társaság, a Societät der Bergbaukunde is megalakul.

A stockholmi, a sienai, a páduai és a londoni tudományos akadémia is tagjává választja. A magyar Országgyűlés, mineralógiai érdemei elismeréseként, 1791-ben magyar indigenátust adományoz neki. W. A. Mozart Born Ignác tiszteletére szerzi a Die Maurerfreunde című kantátáját (1785., K. 471.), és róla mintázza a Die Zauberflöte (1791., K. 620.) című opera egyik legfontosabb szereplőjét, Sarastrot is.

Gázmérgezésének szövődményeit, egy ólommérgezés is súlyosbítja, ami korai halálához vezet. Az ásványtanban emlékét a bornit nevű ásvány őrzi.