Breuer Marcell (Marcel Breuer), tanár, tervező (Pécs, 1902. május 21. - New York, 1981.július 1.)

Festő szeretett volna lenni. Érettségi után Bécsben kezdett tanulni 1920-ban, ezt azonban hamarosan abbahagyta, és a Weimarban, Walter Gropius irányítása alatt működő Bauhaus tanulója lett. 1924-ig az asztalos mesterséget tanulta, majd Párizsba ment, ahonnan 1925-ben visszatért Németországba Gropius hívására. A Bauhaus ekkor már Dessauban működött. Breuer 1928-ig vezette a Bauhaus asztalos műhelyét.

Már korábban is tervezett bútorokat, 1925-ben alkotta meg a kerékpárok kormányszerkezetének tanulmányozásából szerzett tapasztalatok alapján az első csővázas széket, ami Vassily-szék néven vált ismertté. (Az első ilyen széket Vaszilij Kandinszkij vásárolta meg – innen az elnevezés.) Az ülőbútor-tervezés már tanulóként is foglalkoztatta.  Az emberi anatómia, a statika és a kényelmi szempontok összhangjának megteremtését érdekes és vonzó feladatnak tekintette. További jelentős hatással volt rá ebben a munkában a konstruktivizmus, amit először az 1922-es berlini szovjet kiállításon ismert meg. Párizsi tartózkodása során pedig a legjelentősebb francia művészekkel - Le Corbusier, Georges Braque, Léger, Delauny – került kapcsolatba. Ezek a szellemi irányzatok személyes, egyéni stílussá ötvöződtek munkássága során.

Walter Gropiusszal, Herber Bayerral és Moholy-Nagy Lászlóval több kiállítás installációjának elkészítésén is együtt dolgozott.

Dessauban házakat tervezett, a tervek azonban nem valósultak meg. Ennek hatására mind a négyen otthagyták a Bauhaust.

1928-tól Berlinben építészként dolgozott, és tovább folytatta a bútortervezést is. A náci hatalomátvétel után, 1934-ben megpróbált visszatelepedni Magyarországra. Annak ellenére, hogy magyar építészekkel együttműködve több pályázatot is nyert (a Budapesti Nemzetközi Vásár és a szegedi Országos Társadalombiztosító Intézet tervpályázatát), a Mérnöki Kamara nem vette fel tagjai közé, a Bauhausban szerzett képesítését nem ismerték el. Így Magyarországon nem folytathatott építészeti tevékenységet.

1935-ben Gropiust követve Angliába ment. Itt kapott megbízást Crofton Gane bristoli bútorgyáros lakóházának átépítésére, majd a Crofton-cég bemutató-pavilonjának elkészítésére. Az utóbbi épület Breuer életpályájának egyik jelentős állomása lett.

1937-ben Gropius a Harvard Egyetem hívására az Amerikai Egyesült Államokba távozott, ahová Breuer is követte. Csaknem egy évtizedig a Harvard professzora volt.

Az Egyesült Államokban nagy hatással volt rá az amerikai családi ház és Frank Lloyd Wright építészete. Épületeiben együtt használja az organikus anyagokat a betonnal, üveggel, parafával. Nem ragaszkodik mereven a Bauhaus szemléletéhez, a házak körül megőrzi a táj természetes adottságait. Az általa tervezett családi házak egyik fő jellegzetessége, hogy a családtagok számának növekedésével az épület bővíthető. Épületei egyszintesek, ezért könnyebben lehet bennük mozogni.

A háború után New Yorkban nyitott irodát. A világ számos pontján épített templomokat, múzeumokat, könyvtárakat, egyetemeket, emellett tovább folytatta a családi házak építését is. Legismertebb európai épülete a párizsi UNESCO-székház.