100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

A „Budapest” Duna-tengerjáró

Eddigi szavazatok száma: 0

Az I. világháborút követő nagy területi átrendeződés után Magyarország új gazdasági egységgé vált, amely kiszakadt a Monarchia gazdaságának úgyszólván önellátó egységéből, s minden átmenet nélkül - erősen külkereskedelemre utalt országként - kikerült a világpiacra. Mivel korábbi ipari kapacitásának a nyersanyagbázishoz képest nagyobb hányada maradt az új határokon belül, az ország majd minden ipari nyersanyagból importra szorult. A nagyarányú behozatal megfelelő kiviteli ellentételek biztosítását is szükségessé tette, annál inkább, mivel a gazdaság számos alapvető ágazata - termelőképességének a belső piac felvevőképességét meghaladó mérete miatt - önmaga is külső piacokra, export útján történő értékesítésre szorult. Az új helyzet Magyarország számára is létkérdéssé tette, hogy teljesen új kereskedelmi partnerekkel teremtsen piaci kapcsolatokat.

A mind politikai, mind gazdasági értelemben szűk határok között rekedt ország termékeinek a világpiacra juttatásához - a korszerű fiumei tengeri kikötő elvesztése után - szinte az egyetlen kiutat a Duna jelentette.

E kényszer hatására létesítették Csepelen az 1928. október 20-án átadott Budapesti Nemzeti- és Szabadkikötőt, amely – mint bázis – lehetővé tette a magyar folyam-tengerhajózás megteremtését. Az államkincstár, mielőtt vállalta volna egy e célra alkalmas hajó építésének költségeit, kísérleti céllal bérbevette a holland parthajózásban ásványvízszállítást végző 204 tonna hordképességű „Apollinaris III.” motorhajót. Ennek próbaútja igazolta, hogy egy hasonló hajóval mind a Dunán, mind a tengeren biztonsággal lehet közlekedni. Ezt követően rendelte meg a kormány a Ganz Danubius Hajógyárnál első Duna-tengerjáró hajónk, a "Budapest" megépítését.

A „Budapest” Duna-tengerjáró 1934. október 6-án indult első útjára. A sikeres próba után 1936. március 9-én került sor a Magyar Királyi Duna Tengerhajózási Részvénytársaság (DETERT) létrehozására abból a célból, hogy Budapest és a Közel-Kelet kikötői közötti közvetlen, átrakás nélküli hajóforgalom révén bővítse a magyar külkereskedelem mozgásterét. Ezt követően a hajópark bővítésével párhuzamosan folyamatosan nőtt a társaság forgalma is. 

Alkotó / Alkotás: 
Alkotás
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>