A Föld legelterjedtebb gazdasági növénye, 220-250 millió hektáron termesztik minden évben. Magyarországon a kezdetektől fogva a legfontosabb termesztett gabonaféle. Évente hozzávetőlegesen 1 millió hektáron vetik étkezési és takarmányozási célra. A búza az ember számára optimális arányban tartalmaz könnyen emészthető szénhidrátokat és fehérjéket. Sokrétű felhasználása van: gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag, és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak.

A malomipar a szem beltartalma alapján értékeli a búzát. A búzaliszt sütőipari értékét leginkább a szem fehérjealkotói és azok aránya (sikér) határozza meg. A szárazsikér mennyisége 10-14 %. A búza termésmennyisége -  5-10 t/hektár - nagymértékben függ a fajtától, az időjárástól, a termesztés technológiától és annak intenzitásától.

Hazánkban a búza nemesítésének alapját Mokry Sámuel (1832-1909) rakta le. Követői: Cserháti Sándor (1852-1909), Székács Elemér (1870-1938), Fleischmann Rudolf (1879-1950) és Baross László (1865-1938).

Napjainkban a búzanemesítés a termőképességre, lisztminőségre, betegség-, rovar- és vírus-ellenállóságra, fagytűrésre, szárazságtűrésre, alkalmazkodóképességre fókuszál. Egyre fontosabb szerepet játszik a molekuláris genetikai kutatás, a hagyományos és a molekuláris nemesítési eljárások ötvözése. A korszerű növénynemesítési innovációs lánc részét képezi a fajtaelőállító és fajtafenntartó nemesítés, és ezekre épül a fajtaspecifikus termesztéstechnológia.

Ma a következő intézetekben folyik búzanemesítés:

1. Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár

Az évezred első évtizedében 49 martonvásári őszi búzafajta kapott minősítést Magyarországon, ezen kívül 15 országban 41 fajtáját minősítették. A martonvásári búzafajták termesztési eredményeit bizonyítja, hogy a hazai vetőmagforgalomban 2010 őszén a 12 legnagyobb vetőmag forgalommal rendelkező fajta közül 8 innen származott. Az élen az Mv Kolo kiváló minőségű búzafajta szerepelt, de a legnépszerűbb fajták között volt az Mv Suba, az Mv Csárdás.

A 2000-ben indult Pannon búza kutatás-fejlesztés komplex regionális jellegű speciális minőségkutatási-, fejlesztési-, szaktanácsadási program keretében a martonvásári kutatók hozzájárultak a kiváló minőségű, kemény endospermium szerkezetű búza minőségi kritériumrendszer kidolgozásához, amit a hagyományos magyar minőségi jellemzők és a nemzetközi követelmények együttes figyelembe vételével hoztak létre. E klasszifikáció szerint az Mv Palotás, Mv Menüett, Mv Toldi, Mv Suba, Mv Ködmön, Mv Kolo és Mv Mazurka sorolható a Pannon minőségi prémium kategóriába, de kiváló sikérminőségű az Mv Emese, és az Mv Karizma búzafajta is.

2. Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.

A nyolcvanhét éves intézményben a búzanemesítés viszonylag későn, 1960-ban kezdődött, az első őszi búza fajtákat 1968-ban ismerték el. Az 1970-ben indult intenzív búzanemesítési program legfontosabb (szegedi és táplánszentkereszti) eredményeit az államilag elismert fajták jelentik. Honosítási tevékenységüknek köszönhető, hogy hazánkban megkezdődött egy új gabonafaj, az őszi durumbúza termesztése. 1968 óta 84 kenyérbúza, 11 őszi durumbúza  és 3 tritikálé fajtánk kapott állami elismerést, ebből közel nyolcvan szabadalom született. Jelenleg 34 aestivum, 2 durum búzafajta, továbbá 3 tritikálé fajta van a köztermesztésben Magyarországon és a környező országokban. Fajtáik a kenyérbúza vetésterület 30-35%-át, durumbúza vetésterület közel 90 %-át foglalják el. Piacvezető fajtáik mindkét faj vonatkozásában országszerte elterjedtek és népszerűek. Búzanemesítési munkájukat 1998 tavaszán a Magyar Innovációs Alapítvány Nagydíjával továbbá két alkalommal a Földművelésügyi Minisztérium Agrár Innovációs Díjával tüntették ki.

Nemesített fajták: GK Békés, GK Csillag, GK Élet, GK Kalász, GK Rozi, GK Körös, GK Berény, GK Hajnal, GK Vitorlás, GK Petur, GK Szala.

Durumbúza: GK Bétadur.

3. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományok Centrumának karcagi kutatóintézete

Az 1947-ben alapított Karcagi Kutató Intézetet 1976-ban csatolták a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez. Ettől kezdve a Kutatóintézet szerves része a debreceni agrárkutatásnak és az oktatásnak is. Az Intézet saját nemesítésű növényfajtáinak vetőmagját értékesíti a termelőknek, elősegítve ezzel a táj ökológiai adottságaihoz legjobban alkalmazkodó fajták elterjesztését.

Nemesített őszi búza fajták: Kondor, Hunor, Róna, Alex, KG Magor, KG Kunhalom, KG Széphalom, KG Kunglória, KG Bendeguz.

4. Károly Róbert Főiskola, Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, Kompolt

A kutatóintézetben őszi búzafajták nemesítésével foglalkoznak. Kutatási eredményeiket három  KOMPOLTI,  két  FLORI, és egy KT HASÁB elnevezésű őszi búzafajta fémjelzi.