Déry Tibor, író, esszéíró (Budapest, 1894. október 18. - Budapest, 1977. augusztus 18.)

Nagypolgári család sarja, apja Déry Károly ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin gazdag osztrák családból származik. 1911-ben kereskedelmi érettségi vizsgát tesz majd nyelvet tanul Svájcban. 1913 és 1918 között anyai nagybátyja fakitermelő vállalatánál dolgozik Erdélyben. 1917-ben Lia című regényével tűnik fel az Érdekes Újság pályázatán. Ettől kezdve számos verse és novellája jelenik meg a Nyugatban. 1919-ben tagja lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának, szerepet vállal a Tanácsköztársaság Írói Direktóriumában, a bukás után le is tartóztatják. 1920-ban nősül, majd feleségével, Pfeiffer Olgával Bécsbe emigrál. A Bécsi Magyar Újság és a Panoráma munkatársa lesz. Itt jelennek meg első önálló kötetei, többek között a Ló, búza, ember (1922).

1924-ben Párizsban telepszik le, majd többek között Peruggiában, Prágában, Skandináviában, Berlinben és Dubrovnikban is megfordul. 1928-ban elválik, 1933 és 1934 között ismét Bécsben él, itt kezdi írni A befejezetlen mondat című regényét. A német megszállás idején bújkál, 1945 után ismét megnősül és a kommunista párt tagja lesz. 1947-ben Baumgarten, 1948-ban Kossuth-díjat kap. 1950-ben jelenik meg Felelet című regényének első kötete. A regény második kötetét 1952-ben a hivatalos kultúrpolitika részéről éles bírálat éri. Elfordul a kommunista önkényuralomtól, 1955-ben harmadszor is megnősül, Kunsági Mária Erzsébet lesz a harmadik felesége. 1956-ban ellenzéki tevékenysége miatt kizárják a pártból, a forradalom idején az Írószövetség forradalmi bizottságának a tagja.

1957-ben letartóztatják, börtönben írja a G. A. úr X-ben című regényét és Bécs, 1934 című drámáját. 1960-ban szabadul, fordításokból él. 1963-ban a Szerelem című novelláskötettel tér vissza az irodalmi életbe. Ítélet nincs (1968) című önéletrajzi regényében számot vet mozgalmas életével, felidézve a század modern irodalmának jelentős alakjait is.

Első írásaiban az avantgárd újat kereső irányaival kísérletezik. Prózanyelvére elsősorban a magyar avantgárd expresszív kifejezésmódja és a francia szürrealizmus szabad képzettársításai hatnak. Fő műve, A befejezetlen mondat (1947) a harmincas évek magyar társadalmáról ad átfogó képet a modern regényírás eszközeivel. A szkepszis és az irónia uralja szemléletét, a pálya késői szakasza ugyanakkor ismét az avantgárdhoz közelít. A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1971) musicalként vált ismertté.

Ajánlott regény: Ítélet nincs

Ajánlott novella: Szerelem

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-12-osztaly/dery-tibor-szerelem-ket-asszony/dery-tibor-szerelem-szoveggyujte...