Gábor Miklós, színész (Zalaegerszeg, 1919. április 7. - Budapest, 1998. július 2.)

Kossuth-díj (1953), érdemes művész (1962), kiváló művész (1967).  A színiakadémia elvégzése után 1941-ben a Madách Színházban kezdte pályáját. 1945-től a Nemzeti Színház, 1954-től a Madách Színház, 1975–1978-ban a kecskeméti Katona József Színház, 1979-től a Népszínház, 1984-től ismét a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-ben a Független Színpadhoz szerződött. Intellektuális, sokoldalú művészegyéniség volt. Kivételes érzékenységgel, különös stílusérzékkel, kristálytiszta logikával, filozofikus mélységű gondolkodással formálta meg jellemeit. Színészi adottságai - kitűnő orgánuma, férfias alakja - szuggesztivitással és rendkívüli drámai erővel párosultak. Nem elégedett meg a szerep hű interpretálásával, sokszor merészen szakított a szerep-konvenciókkal és új, meghökkentő értelmezéssel járult hozzá a drámai mű korszerű színreviteléhez. Rendezéssel is foglalkozott.

Fontosabb szerepei: Fiú (Cocteau: Rettenetes szülők); Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Sebők Zoltán (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Hamlet (Shakespeare); Tanner John (Shaw); IV. Henrik (Füst Milán); Bicska Maxi (Brecht–Weill: Koldusopera); Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár); George (Albee: Nem félünk a farkastól); Prospero (Shakespeare: A vihar); Lukács György (Eörsi István: Az interjú); A csodarabbi (An-Ski: Dybuk).

Fontosabb rendezései: Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon; Füst Milán: IV. Henrik.

Ismertebb filmjei: A cigány (1941); Valahol Európában (1947); Mágnás Miska (1948); Állami áruház (1952); Budapesti tavasz (1955); A 9-es kórterem (1955); Éjfélkor (1957); A harangok Rómába mentek (1958); Kard és kocka (1959); Alázatosan jelentem (1960); Alba Regia (1961); Apa (1966).

Fontosabb művei: Tollal (1963); A színész árnyéka (1972); Kos a Mérlegen (1990); Egy csinos zseni (1995); Sánta szabadság (1997); Nyomozok magam után (2003).

Irodalom: Koltai Tamás: Gábor Miklós (Koltai Tamás: Színházfaggató, 1978); Sándor Iván: Megszüntetve és megőrizve (Sándor Iván: Quo vadis Thália? 1982); Bóta Gábor: Mi van az álarc mögött? (1997); Koltai Tamás: Jó éjt, királyfi + Ruszt József: Utolsó séta Gábor Miklóssal + Pályamozaikok (Színház, 1998. szeptember); Sándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanéz. Gábor Miklós arcai, szerepei (2010).