Garas Dezső, Grósz, színész, rendező (Budapest, 1934. december 9. – ) 

A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1957–1965 között a Nemzeti Színház, 1965–1976 között a Madách Színház, 1976–1977-ben a 25. Színház tagja. 1977–1980 között a Mafilm munkatársa, majd 1980-ban a Népszínházhoz szerződött, 1990–1993 között a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1993–1995-ben a Művész Színházban lépett föl, 1995-ben visszatért a szolnoki Szigligeti Színházba. 1999–2001 között a Katona József Színház tagja volt, majd a következő évadban szabadfoglalkozású. 2002–2004 között a Vígszínházban lépett színpadra, 2004-től a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1990-ig a Magyar Színházművészeti Szövetség elnökségi tagja volt. Sokoldalú művész, fanyar egyénisége különösen jól érvényesül ironikus-groteszk figurák eredeti megjelenítésében. Jelentős alakításai fűződnek sikeres magyar filmekhez.

Díjak, elismerések: Jászai Mari-díj (1963, 1965), érdemes művész (1978), kiváló művész (1983), SZOT-díj (1986), Kossuth-díj (1988), a Nemzet Színésze (2000).

Főbb szerepei: Keszeg (Shakespeare: A windsori víg nők); Szellemfi, Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Leprás Mátyás, Peachum (Brecht–Weill: Koldusopera); Félszeg Pisti (Örkény István: Pisti a vérzivatarban); AA (Mrożek: Emigránsok); Papa (Szép Ernő: Vőlegény); Fábián, Sir Toby (Shakespeare: Vízkereszt); Voland (Bulgakov: A Mester és Margarita); Prospero (Shakespeare: A vihar); Marmeladov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés); José Arcadio Buendia (García Márquez: Száz év magány); Estragon (Beckett: Godot-ra várva); K. herceg (Dosztojevszkij: A nagybácsi álma); Oscar Madison (Simon: Furcsa pár); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Al Lewis (Simon: A Napsugár fiúk); Vonó Ignác (Fejes Endre); Író (Fejes Endre: Cserepes Margit házassága); Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár); Ill (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása); Levkovits (Móricz Zsigmond: Úri muri) Apa, Házmester (Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem).

Főbb rendezései: Müller: Búcsúelőadás; Kálmán Imre: Csárdáskirálynő; Schwajda György: A csoda; Brontë: Üvöltő szelek; Shakespeare: A makrancos hölgy; Gershe: A pillangók szabadok; Madách Imre: Az ember tragédiája (bábszínházi adaptáció); Fejes Endre: Vonó Ignác; Bartis Attila: Anyám, Kleopátra!

Ismertebb filmjei: Liliomfi (1954); Gerolsteini kaland (1957); Két emelet boldogság (1960); Két félidő a pokolban (1961); A beszélő köntös (1968); Mi lesz veled Eszterke? (1968); Egy őrült éjszaka (1969); Bűbájosok (1969); A gyilkos a házban van (1970); Régi idők focija (1973); Legenda a nyúlpaprikásról (1975); Herkulesfürdői emlék (1976); Apám néhány boldog éve (1977); Egyszeregy (1978); Abigél (1978); Szabadíts meg a gonosztól (1978); Ripacsok (1981); Szerencsés Dániel (1982); Uramisten (1984); Csak egy mozi (1985); Szamárköhögés (1986); Mielőtt befejezi röptét a denevér (1988); Miss Arizona (1988); Ismeretlen ismerős (1988); A legényanya (1989 rendező is); A három nővér (1991); Tékozló apa (1991); A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992); Hoppá (1992); A brooklyni testvér (1994); A hídember (2002); Perlasca – Egy igaz ember története (2002 olasz–magyar); Egy hét Pesten és Budán (2003).

Irodalom: Gyurkovics Tibor: Színház az egész – nem is – világ (1984); Baló Júlia: Sztárinterjúk forgatás közben (1988); TarjánTamás: Garas (1991); Garas (szerkesztette Bangó Éva, 2004); Garas Dezső (szerkesztette Bernáth László és Haraszti Tiborné, é. n.).