Hegedűs Gyula; Heckmann, színész (Kéty, 1870. február 3. – Budapest, 1931. szeptember 22.)

1889–1991 között vidéki társulatokban kezdte pályáját. 1894-ben Kolozsvárra szerződött. 1896-ban a Vígszínház tagja lett. 1914-ben a Magyar Színház, 1915-ben a Nemzeti Színház szerződtette. 1916-tól ismét a Vígszínházban, 1926-tól ismét a Magyar Színházban játszott. Pályafutását 1930–1931-ben a Vígszínházban fejezte be. 1905–1907-ben a Színművészeti Akadémián, 1908-tól a Zeneakadémián színpadi gyakorlatot tanított. 1914-ben megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét. 1917-ben megválasztották a Budapesti Színészek Szövetségének elnökévé. Egyszerű, életszerű játéka, tiszta beszéde alapvetően meghatározta a Vígszínház stílusát. Nem voltak szerepköri korlátai: a francia bohózatok komikus figuráinak és a magyar polgári drámák alakjainak megformálásával egyaránt sikert aratott. Szerepeit gondos aprólékossággal építette fel, figuráit realista vonásokkal hitelesítette.

Fontosabb szerepei: Bouquet (Bisson: Az államtitkár úr); Petypon (Feydeau: Osztrigás Mici); Puzsér (Molnár Ferenc: A doktor úr); Az ördög (Molnár Ferenc); Tokeramo (Lengyel Menyhért: Tájfun); Liliom (Molnár Ferenc); Tímár (Bródy Sándor: Tímár Liza); Ványa bácsi (Csehov); Pap (Szép Ernő: Vőlegény); Sipos (Molnár Ferenc: Az üvegcipő); Turai (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban); Robespierre (Büchner: Danton halála); Tardy Koós Géza (Szomory Dezső: Takáts Alice); Dr. Spórum (Molnár Ferenc: A jó tündér); Veliszavljevics Dusán (Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye).

Ismertebb filmjei: A tánc (1901); A munkászubbony (1914); Zoárd mester (1917); Élet, halál, szerelem (1929)

Fontosabb művei: Komédia (1914); A beszéd művészete (1917); Emlékezések (1921).

Színművei: Doktor Szeleburdi (Guthi Somával, 1899); A háziorvos (1902); Az apostol (1904), Enyészet (Géczy Istvánnal, 1905); Mindnyájunknak el kell menni! (Faragó Jenővel, 1914). Irodalom: Csillag Ilona: Hegedűs Gyula (Nagy magyar színészek. Szerkesztette Gyárfás Miklós és Hont Ferenc, 1957); Illés Endre: Hegedűs Gyula (Színészarcok a közelmúltból. Szerkesztette Illés Jenő, 1968.); Bálint Lajos: Hegedűs Gyula (Bálint Lajos: Vastaps, 1969); Cenner Mihály: Hegedűs Gyula (szerepkatalógus, 1979).