Hevesi Sándor; Hoffmann, rendező, színházigazgató, kritikus, író, műfordító (Nagykanizsa, 1873. május 3.–Budapest, 1939. szeptember 8.)

A budapesti egyetemen először jogot tanult; 1902-ben német–francia szakos tanári oklevelet és doktori címet szerzett. Színikritikái és színházelméleti cikkei fővárosi lapokban és folyóiratokban jelentek meg. 1892–1906 között a Magyar Szemle belső munkatársa volt. 1901-ben Beöthy László Nemzeti Színházba szerződtette rendezőnek. 1904–1908 között részt vett a Thália Társaság művészeti irányításában. 1907-től 1908-ig a Népszínház–Vígopera főrendezőjeként működött. Ezután ismét a Nemzeti Színházban dolgozott. 1912-ben az Operaház főrendezője lett.

1914-ben visszatért a Nemzeti Színházba, melynek 1922-től 1932-ig igazgatója volt. 1933-tól a Magyar Színházban rendezett. 1927–1932 között a színiakadémián színpadi rendezést tanított. 1929–1930-ban megszervezte az intézményben az első rendezői tanfolyamot. Több drámát írt, regényeket dramatizált. Műfordítói tevékenységének jelentős része volt Shaw műveinek magyarországi népszerűsítése.

Tanulmányaiban és könyveiben a színésznevelés, a dramaturgia, a dráma- és színháztörténet, a színházelmélet, a színház gazdasági és szervezeti kérdéseivel foglalkozott. A Nemzeti Színház vezetőjeként igazi reformot hajtott végre: megújította színház műsorát, felfrissítette a társulatot új tagok szerződtetésével, a színjátszóstílusban, a szcenikai keretben is gyökeres változásokat hozott. Rendezéseire alapos előtanulmányokkal készült. A próbákon részletes szövegelemzést végzett, a színészektől megkövetelte, hogy instrukcióit pontosan hajtsák végre.

Fontosabb rendezései: Madách Imre: Az ember tragédiája; Shakespeare: Antonius és Cleopátra; Shakespeare: Hamlet; Mozart: A varázsfuvola; Katona József: Bánk bán; Klabund: A krétakör; Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Szép Ernő: Azra; Lavery: Az úr katonái; Heltai Jenő: A néma levente; Shakespeare: III. Richárd.

Drámái: Apja fia (családi komédia, bemutatta: Magyar Színház 1911); A madonna rózsája (dráma három felvonásban, bemutatta: Nemzeti Színház, 1915); A hadifogoly (vígjáték három felvonásban, bemutatta: Nemzeti Színház, 1917); Görögtűz (vígjáték három felvonásban, bemutatta: Nemzeti Színház, 1918); Császár és komédiás (dráma négy felvonásban, bemutatta: Nemzeti Színház, 1919); 1514 (történelmi dráma öt felvonásban, bemutatta: Nemzeti Színház, 1921); Elzevir. Történet egy antikvárius boltból (bemutatta: Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1925); Az amazon (furcsa történet három felvonásban, bemutatta: Belvárosi Színház, 1928); A bűvészinas (vígjáték három felvonásban, bemutatta: Belvárosi Színház, 1938).

Fontosabb művei: Dráma és színpad (1896); Az igazi Shakespeare és egyéb kérdések (1919); Színház (1937); A drámaírás iskolája (1961); Amit Shakespeare álmodott (1964); Az előadás, színjátszás, rendezés művészete (1965).

Irodalom: Galamb Sándor: Hevesi Sándor (1930); Staud Géza: Hevesi Sándor rendezései (adattár, 1957); László Anna: Hevesi Sándor (1973; a függelékben Staud Géza bibliográfiája: Hevesi Sándor irodalmi és színházi működése); Erzsébet Kun: Die Theaterarbeit von Sándor Hevesi (1978).