Honthy Hanna; Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka, színésznő (Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.)

1914–1915-ben Rákosi Szidi, 1915–1917-ben Bárdi Ödön, később Anthes György magántanítványa volt. Pályáját 1912-ben a Népoperában kezdte, a Tengerész Kató című operettben lépett fel. 1916–1917-ben a Vígszínházban, 1917–1918-ban Pozsonyban, 1918–1920-ban Debrecenben játszott. 1920-ban az Unió Rt. színházainak lett a tagja; fellépett a Scala Színházban (1920–1921), a Revü Színházban (1920), a Blaha Lujza Színházban (1921–1922, 1924), a Király Színházban (1922, 1925) és a Magyar Színházban (1923).

1925–1931-ben illetve 1935–1936-ban nyaranta a Budai Színkörben vendégszerepelt. Meghívták a Városi Színházba (1925–1927, 1930), a Fővárosi Operettszínházba (1925–1926, 1928) is. 1927–1929-ben a Belvárosi Színházban működött, ahol prózai szerepekben is láthatta a közönség. Ezt követően jobbára csak szerepekre szerződött. Játszott a Magyar Színházban (1930, 1933, 1938), a Király Színházban (1931, 1933), a Vígszínházban (1931, 1936–1937), a Fővárosi Operettszínházban (1931–1932, 1934, 1939, 1941–1944), a Belvárosi Színházban (1932), a Pesti Színházban (1933, 1939), az Andrássy úti Színházban (1935–1937), a Városi Színházban (1935–1938), az Erzsébetvárosi Színházban (1938–1939, 1944).

A II. világháború után is folytatatta sikerekben gazdag pályafutását. A Fővárosi Operettszínház (1945–1946, 1949) mellett a Magyar Színházban (1946-ban), a Sztálin téri Nyári Színházban (1946), a Medgyaszay Színházban (1947–1948) és a Pódium Kabaréban (1948) működött. 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt. A magyar színháztörténet emblematikus alakja. Az operett műfajában szinte egyedülálló jelenségként évtizedeken keresztül a közönség kedvence maradt. Varázslatos egyéniségével, iskolázott hangjával, kitűnő tánctudásával és színészi tehetségével a legnehezebb szerepekkel is megbirkózott, s a kudarcokat is feledtetni tudta. Képes volt szerepkört váltani, így szinte élete végéig a színpadon maradhatott. Generációk számára ő testesítette meg Magyarországon az operettet.

Fontosabb szerepei: Médi (Schubert–Berté: Három a kislány); Bessy (Jacobi Viktor: Leányvásár); Midili Hanum (Fall: Sztambul rózsája); Marietta (Kálmán Imre: A bajadér); Katóka (Zerkovitz Béla: A csókos asszony); Molly (Jones: Gésák); Királyné (Szirmai Albert: Mézeskalács); Kőrösházy Ilona (Lehár Ferenc: Cigányszerelem); Maya (Fényes Szabolcs); Kitty (Hennequin: Nászéjszaka); Friderika (Lehár Ferenc); Antónia (Huszka Jenő: Mária főhadnagy); Anna nagyhercegnő (Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő); Hansi (Lajtai Lajos: Három tavasz); Juliette, Madame Fleury (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja); Szilvia, Cecília (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő); Szerémi grófné (Csiky Gergely–Máder Rezső: A nagymama); Glavári Hanna (Lehár Ferenc: A víg özvegy).

Irodalom: Molnár Gál Péter: Honthy Hanna és kora (1967); Gál György Sándor: Honthy Hanna – Egy diadalmas élet regénye (1973).