Hell József Károly, bányamérnök, feltaláló (Hegybánya, 1713. május 16. - Selmecbánya , 1789. március 10.)

A selmecbányai bányák víztelenítő berendezéseivel foglalkozó Hell Máté Kornél fiaként Hell már gyermekkorában megismerkedett a bányászat problémáival. Húsz éves korában a selmecbányai kamara már apja, a főgépmester asszisztenséül nevezte ki. Első találmánya a „himbás-szekrényes szivattyú” volt, a bányavíz kiszivattyúzásához. Ennek modelljét három évvel később egy szakértői véleménnyel benyújtotta a főkamaragrófi hivatalba Selmecbányán. A szivattyú Hell által kifejlesztett új típusa a gyakorlatban jobbnak bizonyult az addig használt rudazatos szivattyúnál. A két első új szivattyú 1738 óta üzemelt a Siglisberg aknában, ahol Hell 1742-ig dolgozott.

Élete során Hell a selmecbányai bányakörletben összesen nyolc vízoszlopos vízerőgépet épített. Gépeit más bányakörletekben is alkalmazták. A vízoszlop statikus nyomása felhasználásának elvét a dugattyú mozgatására a hengerben már Bélidor is felismerte az 1720-as években. Hellnek sikerült szerkezeteiben a különböző elveket kombinálni. Így keletkezett légszivattyúgépe is, valamint a Newcomen-féle gőzgép adaptációja. Ilyenfajta, sűrített levegőt előállító gépekkel Arizonában a 19. század második felében víztelenítettek elfulladt bányákat. Atmoszférikus gőzgépeket Hell már 1758-ban épített a Königsegg-aknában. Foglalkozott előkészítő-berendezések továbbfejlesztésével is, valamint tűzoltófecskendők építésével.