100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Harsányi János

Eddigi szavazatok száma: 0

Harsányi János, közgazdász (Budapest, 1920. május 29. - Berkeley (USA), 2000. augusztus 9.)

1938-ban érettségizett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1942-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten. 1944 májusától munkaszolgálatos volt Budapesten, de megszökött és egy jezsuita kolostor pincéjében rejtették el. Eközben előadásokat hallgatott a Katolikus Hittudományi Főiskolán. 1946-tól filozófiát hallgatott, 1947-ben doktorált, majd Szalai Sándor szociológiai intézetében tanársegéd lett.

1948-ban Ausztriába, majd 1950-ben Ausztráliába emigrált, ahol gyári munka mellett közgazdaságtant tanult. 1954-1956 között a Brisbane-i Egyetemen már közgazdaságtant tanított. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre. Kenneth Arrow mellett 1958-ban közgazdasági doktorátust szerzett, disszertációját már a játékelméletből írta. 1958-ban feleségével visszatért Ausztráliába, s a Canberrai Egyetemen kapott kutatói állást. Arrow segítségével 1961-ben a Detroiti Egyetemen helyezkedett el. 1964-ben a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora lett, itt nyugalomba vonulásáig, 1990-ig tanított.

Berkeley-ben hívták meg abba a kutatócsoportba, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elő. Harsányi rendszeres módszert javasolt a korlátolt információjú játékok elemzésére, ezt finomította tovább Reinhard Selten. Elméletükben az volt az új, hogy a játékosok csak részben ismerik ellenfelük céljait és stratégiai eszközeit, akárcsak a leszerelési tárgyalásokon. A modell minden eleméhez egy valószínűségi érték tartozott, a kutatások központjában a versenyzők cselekedeteinek előre jelezhetősége állt.

Harsányi különböztette meg először ma ismert formájukban a kooperatív és a non-kooperatív játékokat. Az etikai problémák matematikai modellezése terén is maradandót alkotott, 1973-ban a véletlenszerű cselekvések magyarázatát adta meg, többek között kizárva azt, hogy az emberek valójában véletlenszerűen cselekednének.

1994-ben – John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva – „A nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis terén végzett úttörő munkásságért” Nobel-díjat kapott.

Nevét Budapesten a Harsányi János Főiskola és a Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola viseli.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>