100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Hanaman Franjo (Ferenc)

Eddigi szavazatok száma: 0

Hanaman Franjo (Ferenc) mérnök, feltaláló (Drenovce (Drenovci, Horvátország), 1878. június 30. - Zágráb, 1941. január 23.)

Hanaman és feltaláló társa, Just Sándor (Alexander) energiatakarékos volfrám lámpája tette lehetővé a villanyvilágítás széleskörű elterjedését. A volfrám lámpa több mint száz éves korszakát csak most zárják le a kisülő- és a LED lámpák.

A horvát családból származó Hanaman a Magyarországhoz tartozó Horvátországban született, horvát anyanyelve mellett beszélt magyarul is, keresztnevét Magyarországon a magyar Ferenc formában írta. Középiskolai tanulmányait a Zimonyi Reálgimnáziumban végezte, majd a Bécsi Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki diplomát.

A Bécsi Egyetem Analitikai Kémia Tanszékén tanársegédként együtt dolgozott Justtal, és közösen nyújtották be első volfrámlámpa szabadalmukat 1903-ban. Munkásságukat 1904-től Budapesten, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutató laboratóriumában folytatták, a gyártási eljárásra 1905-ben kaptak szabadalmat. Ez az úgynevezett szubsztrakciós eljárás volt, szénszálat izzítottak volfrám oxiklorid gőzben. A folyamat során a szálban a szenet volfrám fém váltotta fel.

A szubsztrakciós technológiát 1909-től szálsajtolás, majd a General Electric Coolidge-féle porkohászati, kovácsolási és dróthúzási módszere váltotta fel. Hanaman az új eljárás tanulmányozására az Egyesült Államokba utazott. Visszatérve Európába német izzólámpa gyárak tanácsadója volt. Érdeklődése egyre inkább a volfrám szál és általában a fémek kristályszerkezetének vizsgálata és tudatos alakítása felé fordult. A Berlin-Charlottenburgi Műegyetem vaskohászati intézetében, majd az első világháború alatt Bécsben az Aerotechnisches Arsenalban szerkezeti anyagok fejlesztésével foglalkozott. 1915-ben cerium-réz ötvözetekről írt disszertációjával szerzett egyetemi magántanári fokozatot.

A háború után visszatért Zágrábba, ahol egy gépgyár vezetője volt, majd a Zágrábi Műegyetem szervetlen kémia és metallurgia professzorának nevezték ki, 1924-25-ben az egyetem rektora volt. Emellett a metallurgia és metallográfia kiemelkedő tudósaként is ismert.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>