Fekete-fehér, magyar vígjáték, 1931
Rendezte: Székely István

Székely István filmje, a meggazdagodott kispolgárt és úrhatnám feleségét karikírozó óbudai életkép, a hangosfilmkorszak első nagy közönségsikere, mozivirágkort indított el Magyarországon. A Hyppolit, a lakájban alakult ki a magyar polgári komédia alaphangneme, mely a harmincas évek filmgyártását jellemezte. Eiben István, a film operatőre megteremtette a magyar glamúr-filmstílust. Eisemann Mihály melankóliával átszőtt zenéje meghatározta az elkövetkezendő korszak filmzenei stílusát.

A főszereplőktől az utolsó epizodistáig kiválóak voltak a színészek, a lakájt a Nemzeti Színház vezető színésze, Csortos Gyula, Schneidert az Operettszínház népszerű komikusa, Kabos Gyula alakította, aki ügyetlenül csetlő-botló, mégis boldoguló kispolgár figuráival hamarosan a közönség kedvence lett. Nem hiányzott a filmből a szerelmi szál és a korszak hősszerelmes sztárja, Jávor Pál sem. Partnernőjét a kellemes énekhangú fiatal színésznő, Fenyvessy Éva játszotta. A siker utánzásra ösztönözte a filmgyártókat, így a Hyppolit  számos későbbi film modellje lett, s a vígjáték vált az évtized uralkodó filmműfajává.

A Hyppolit, a lakáj Molière darabjának, Az úrhatnám polgárnak modernizált, magyar miliőbe áthelyezett változata. A történet hőse a kispolgárból tehetős szállítási vállalkozóvá lett Schneider Mátyás, kinek nagyravágyó felesége, hogy háztartását előkelőbbé tegye, inast fogad fel. A korábban grófi családnál szolgált Hyppolit felforgatja a házat, az arisztokraták szokásait erőltetve új gazdáira. Schneider, bár ragaszkodna megszokott életviteléhez, lassan beletörődik a sznob lakáj terrorjába. Szmokingot ölt a vacsorához, levágatja a bajuszát és bártáncosnővel randevúzik, éppúgy mint Hyppolit előző gazdája, a gróf. Schneider lánya, Terka, alkalmazottjukba, Benedek Istvánba szerelmes, de Schneiderné Makáts urat szemelte ki számára, akinek nagybátyjától a nagy jövedelmet ígérő fővárosi szemétszállítási koncesszió sorsa függ. Az eljegyzési estély azonban botrányba fullad, mert váratlanul beállít Schneider táncosnő barátnője, Mimi. Schneider végül fellázad Hyppolit ellen, s a meghiúsult eljegyzés helyett Terka és Benedek István eljegyzését tartják meg.

A filmet Albert Samek prágai filmkereskedő cége, a Sonor-film gyártotta. A forgatás helyszínéül a korszerűen felszerelt, de a berlininél sokkal olcsóbb Hunnia filmgyárat választották. Samek a babelsbergi stúdióban dolgozó Székely Istvánt kérte fel rendezőnek, akinek ez volt az első magyar filmje. A forgatókönyvet Zágon István vígjátékából Nóti Károly írta.

A magyarnál lényegesen nagyobb német piacra számítva, mindkét nyelven elkészítették a filmet. A szereplők visszaemlékezései szerint előbb a német, majd a magyar színészek álltak be ugyanabba a díszletbe, így két, lényegében egyforma film készült, azonos cselekménnyel és párbeszédekkel, de különböző színészekkel. Az eredmény mégsem lett egyforma: a magyar változat máig tartó sikert aratott, a német verzió pedig csendben és dicstelenül megbukott.

A Hyppolit, a lakáj a magyar filmtörténet örökzöld darabja. Több mint egy évtizeddel elkészülte után, 1945 júliusában újra játszották a mozik. Felújításával ünnepelték meg magyar hangosfilm születésének huszonötödik évfordulóját, 1956 októberében. A film következő repríze 1972. június 8-án volt. Ebben az évben több mint egy millióan nézték meg. Ahányszor felújították, mindig megismétlődött a siker. A Mokép 1980-as statisztikai adatai szerint a Hyppolitnak az 1956-os felújítás óta több mint három és fél millió nézője volt. 1999-ben Hippolyt, a lakáj címmel remake is készült belőle, de  ez nem tudta elérni az eredeti film sikerét. 

A Hyppolit, a lakáj az elkészülése óta eltelt 82 év alatt semmit sem veszített frissességéből, máig a magyar közönség megunhatatlan kedvence, s rendszeresen látható a TV csatornák műsorán. A nagyvárosi folklór e remekműve kultikus filmmé vált, dialógusai közszájon forognak, híres gegjeit, Kabos Gyula felejthetetlen poénjait az egész ország ismeri. Jelentősége a magyar filmkultúrában egyenértékű Kertész Mihály Casablanca című filmjének egyetemes filmkultúrában elfoglalt helyével.
2008-ban a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával készült el a film digitálisan restaurált kópiája.

Balogh Gyöngyi