100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Kármán Tódor

Eddigi szavazatok száma: 0

Kármán Tódor, mérnök (Budapest, 1881. május 1. - Aachen (Németország), 1963. május 7.)

Kármán Tódor apja a budapesti egyetemen a pedagógia tanára és gyakorlóiskola megalapítója volt, amelybe fia is járt. Ezután a budapesti Műszaki Egyetem gépészeti karának volt hallgatója. Diplomás mérnökké avatása után egy évig a tüzérségnél szolgált, majd a Műegyetem szilárdságtan tanszékén lett tanársegéd. Ösztöndíj segítségével két évre Göttingenbe került, ahol Ludwig Prandtl-nál az áramlástan területén dolgozott. A tervezett két évből összesen hat lett. 1911-ben közölte Kármán először az ún. Kármán-féle örvénysort.

1912-ben a selmecbányai bányászati akadémia professzorává nevezték ki. Mivel ott korlátozott volt a kutatási idő, Kármán elfogadta a meghívást a műszaki főiskolára Aachenbe. Itt repüléstani tanszéket kapott, szélcsatornát épített és Hugo Junkerssel együtt repülőgépet tervezett. Az első világháborúban mint főhadnagy szolgált egy repülőgép-szertárban Fischamendben, Bécs mellett, ahol egy általa tervezett szélcsatornában repülőgépekről leadott lövészeti kísérleteken dolgozhatott. A háború végeztével visszatért Budapestre. Az oktatási minisztériumban ő vezette a felsőoktatási reformot, majd közoktatási népbiztos-helyettes is volt. A tanácskormány bukása után 1919-ben menekülnie kellett.

Aachen felé fordult, ahol ismét átvehette tanszékét, amelyet 1930-ig vezetett, és aerodinamikai központtá fejlesztett. Ezekben az aacheni években dolgozta ki a turbulencia-elméletét. 1926-ban az USA-ba utazott, ahol megalapította az aerodinamikai kutatólaboratóriumot a Pasadena-i egyetemen Kaliforniában. 1933-ban kivándorolt Pasadenába. További munkáiban a léghajózással (repüléssel) foglalkozott, dolgozott az első szuperszonikus repülőgépek szerkesztésének elméletén, részt vett az első rakéta-kutatásokban, és megépítette a ballisztikus rakéták korai prototípusait. Számos díszdoktori címet és magas kitüntetést kapott. 1962-ben hazalátogatott, átvehette a műszaki egyetem gyémántdiplomáját a tiszteletbeli doktori címmel együtt. Nevét egy holdkráter is viseli.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>