Kaposi Mór, kutatóorvos (Kaposvár, 1837. október 23. - Bécs, 1902. március 2.)

Szekszárdon és Pozsonyban járt iskolába, majd a bécsi egyetemen tanult orvostudományt, ahol sebészi és nőgyógyászati képesítést szerzett.  A bécsi Bőrgyógyászati Klinika tanára, Ferdinand von Hibra felfigyelt a tehetséges, fiatal orvosra, és meggyőzte, legyen az asszisztense.

A dermatológia (bőrgyógyászat) széles területén kutatott, érdeklődésének fő iránya a szifilisz volt. 1866-ban a bécsi egyetem szifilidológia magántanárának nevezték ki.

1880-ban mentora halála után átvette a klinika vezetését, és továbbra is tanított az egyetemen. Ekkor jelentette meg egyik legjelentősebb, Pathologie und Therapie der Hautkrankenheiten in Vorlesungen für Praktische Ärzte und Studierend-című művét. A tanulmányban a dermatológiát modern alapokra fektette, és sok vonatkozásban máig ható érvényességű megállapításokat tett.

Számos kórkép leírása fűződik a nevéhez. Hangsúlyozta a megfigyelés, az összehasonlítás, az elemzés fontosságát, amely minden gyógyítás alapja. Neve az orvostudomány művelői és kutatói között egyaránt ismert világszerte, és már életében nemzetközi hírnévnek örvendett. Tudományos cikkeinek listája is impozáns.

Kaposi neve a Kaposi-szarkóma révén a laikusok körében sem ismeretlen, és valójában ezzel vált egy csapásra híres és elismert orvossá. 1872-ben írta le ezt a betegséget, amely egy lábon és karon jelentkező éreredetű, daganatos tünet. Rendkívül ritka, gyógyíthatatlan, de kezelhető betegség. Napjaink rettegett kórja, az AIDS miatt újból előtérbe került, mivel a HIV fertőzés egyik tünete lehet.