Királyfej Gertrudis királyné síremlékéről a pilisi ciszterci apátságból, 1230 körül; 

Homokkő; magasság: 9 cm, szélesség: 6,5 cm, vastagság: 7,5 cm

Az 1213-ban meggyilkolt Gertrudis királynét, II. András király feleségét a királyi alapítású pilisi ciszterci kolostor templomában temették el. Síremléke 1230 körül készült el, a régészetileg feltárt töredékek stílusjegyeinek művészettörténeti elemzése szerint. E leletek közé tartozik ez a csak kevéssé sérült királyfej is. A fej – a többi töredék alapján – trónuson ülő, királyi alakhoz tartozhatott, amely egy árkádfülkében foglalt helyet.

A sírláda – jóllehet a feltárt töredékek csupán néhány százalékát teszik ki a hajdani egésznek – a következőképp nézhetett ki. Vörösmárványból faragott lábazaton emelkedett, illetve futott körbe a háromkaréjos árkádok sora, ívnyílásonként egy-egy trónoló, kisméretű figurával. Az árkádok íveit karcsú oszlopok tartották, az ívek közti háromszögekben miniatűr épületrészletek alkottak ismétlődő motívumsort. Ennek az erősen tagolt sávnak a faragványait – az emberi alakokat és az építészeti elemeket is – festés és aranyozás borította; ennek azonban csak nyomai maradtak fenn. Vörösmárvány párkány zárta le fölülről az árkádos frízt, amelynek rézsűsen futó felső szegélyén latin nyelvű sírfelirat vonult körbe, aminek csak néhány szónyi töredékét ismerjük. A szarkofág tetején feküdt a halott királyné szobra. Feje mellett két oldalról angyalok térdeltek. Eredetileg ezeket a szobrokat is festés és aranyozás borította.

A síremlék stiláris jellemzőinek az Ile-de-France-ban (Chartres, Reims) vannak párhuzamai. Már feltárásuk idején felvetődött velük kapcsolatban Villard de Honnecourt neve, akiről tudni lehet, hogy az 1230-as években Magyarországon járt. A művészettörténeti irodalom sokat foglalkozott személyével, ingadozott szerepét, képzettségét illetően. Ma már nem is tartják gyakorló mesternek, de a vázlatkönyvében szereplő rajzok mégis meglehetős pontossággal jelölik ki a pilisi faragványok stílusának forrásvidékét. Biztosan francia mesterek működtek itt, ám Villard rajzai – közöttük Magyarországon készült is van – csupán magyarázatát könnyítik meg e modern stílus ily korai itteni megjelenésének. Nemcsak a szarkofág kapcsolódik egyébként ide, hanem más faragványok is az apátságból, például egy lovag vörösmárvány, vésett rajzú síremléke.