A haszonjárművek üzemeltetése ma már elképzelhetetlen lenne nagy teljesítményű, gazdaságos dízelmotorok nélkül. A növekvő áru és utasforgalom azonban egyre nagyobb teljesítményű motorokat igényelt. 1974-ben, közel tízéves fejlesztőmunka eredményéről számolt be az Autóipari Kutatóintézet. A motorok teljesítménynövelését a méretek lényeges növelése nélkül kellett megoldaniuk. A teljesítmény fokozására jól bevált és ismert módszer volt a turbófeltöltő alkalmazása. E teljesítmény-fokozási módnál a motor kipufogócsövére kisméretű gázturbinát szerelnek, amelynek meghajtására kipufogógázok mozgási energiáját használják fel. A turbina a vele azonos tengelyre szerelt sűrítő kereket is forgatja, amely beszívja a levegőt és nyomás alatt préseli azt a szívócsatornákon keresztül a hengertérbe. Ilyen módon több levegőt lehet a motor hengerterébe juttatni, mint amennyit az képes lenne beszívni. A nagyobb levegőmennyiségben több üzemanyag égethető el, ennek következtében nagyobb lesz a motor teljesítménye.

A turbófeltöltésnek előnyös tulajdonsága és egyszerűsége ellenére van azonban egy kellemetlen tulajdonsága, mert a motor teljesítményét csak egy bizonyos fordulatszám felett növeli meg jelentős mértékben, alacsony fordulatszámoknál alig érezhető a hatása. Az úgynevezett rugalmatlan nyomatékú motorok csak magas fordulatszámon üzemeltethetők így gyakran kell nyomatékot, azaz sebességet váltani. Az Autóipari Kutatóintézetben Cser Gyula szakmai irányításával a motorok azon fordulatszám-tartományát ahol a turbófeltöltő még nem fejt ki kellő hatást kiegészítették egy ettől eltérő feltöltési rendszerrel. Ez az úgynevezett dinamikus feltöltés, amely a motor hengereinek szívóhatása által gerjesztett és speciálisan kialakított szívócsőrendszerben felerősödő levegőnyomás-lengések hasznosításával jön létre. A két rendszer kedvezően illesztve és összehangolva, egymást kiegészítve széles fordulatszám tartományokban szolgáltat hatékony feltöltést és kedvező nyomatékot. A két rendszer összekapcsolásával olyan nyomatékrugalmasságú motorok készültek, amelyeknél a korábbi váltófokozatok mindössze fele lett szükséges. Különösen időszerűvé tette a rendszer alkalmazását az is, hogy a levegőszennyezés szempontjából kedvezően befolyásolta a motorok működését.

Az AUTÓKUT elsőként a Rába-MAN és a Csepel Autógyár motortípusaira dolgozta ki az eljárást, majd mintegy 30 országban szabadalmaztatták a „kombinált feltöltési elvet”. A szabadalmat a világ vezető autógyártói; a Man, a Volvo, a Sauer, a BMW és az amerikai és japán autógyárak is megvásárolták.