Kesselyák Mihály vitorlázó repülő bajnok volt és konstruktőrként is sok elismerést szerzett. Esztergomban 1970-ben vezető tervezője volt az EV1-K fém vitorlázó repülőnek, ennél alkalmazta a szárny-törzs csatlakozására kidolgozott szabadalmát.

1970-től a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán tanított, és itt tervezte meg, illetve építette meg 1983-ra a KM 400 műanyag-könnyűfém vitorlázó repülőgépet. Magyarországon ez a gép tekinthető a műanyagépítés első lépésének és itt valósult meg a repülőgépek új rendszerű magassági kormányzására kidolgozott szabadalma is.

A függőleges vezérsíkra mereven, T elrendezésben szerelt, 1 : 10 oldalviszonyú vízszintes farokfelületen nincsen mozgó rész. Ez a felület csak stabilizáló feladatot tölt be. Magassági kormányként a szárny kilépőéle mentén húzódó kormányfelületek szolgálnak. A botkormány megnyomásakor valamennyi együttesen felfelé, meghúzásakor pedig együttesen lefelé tér ki. Ez a kitérés a kormányfelületeknek a magasságirányú kormányzással beállított mindenkori helyzetéhez adódik hozzá. A szárny kilépőélén levő kormányfelületek tehát a magassági és a csűrőkormány, valamint az ívelőlap feladatát egyidejűleg töltik be.

A Kesselyák-féle kormányzási elv lényege az, hogy a szárny terjedtsége mentén végighúzódó ívelőlap megfelelő kitérítésével a repülőgép egyensúlyi helyzete ugyanúgy megváltoztatható, mint a hagyományos magassági kormánnyal. Az egyensúlyi helyzet stabilizálásához ezután is szükség van a törzs végén elhelyezett vízszintes farokfelületre, de az a kormányzásban nem vesz részt, s az arányok és beállítások helyes megválasztása esetén rajta csak igen kicsi ellenállás jön létre. Ha a hagyományos magassági kormányzással a szárny állásszögét változtatjuk, akkor az indukált ellenálláson kívül a profilellenállás is változik. Az ívelőlapos kormányzással a helyzet kedvezőbb, itt a sebességváltoztatáshoz nincsen szükség állásszögváltozásra (ezzel elmarad az állásszög növekedésével járó ellenállás-növekedés), s az ilyen gép profilellenállása nagy sebességtartományban minimális értékeken tartható. Ez végeredményben azt jelenti, hogy az új rendszerű kormányzáskor az ívelőlap - a kormányzás tényéből kifolyólag önmagától - mindig a kívánt sebességnek megfelelő optimális értékre áll be.

A repülőgép műszaki adatai:

• Építette: MÉM Repülőgépes Szolgálat Nyíregyházi Üzemegysége
• Fesztávolsága: 15 m
• Hossza: 6,75 m
• Tömege: 410 kg
• Sebessége; min.: 79 km/h
• max.: 230 km/h
• siklószám: 38

A KM-400 első repülésére 1983 júniusában, Nyíregyházán került sor (Borosnyai Károly). A repülési próbák hagyományos rendszerű kormányokkal kezdődtek, majd a gép alapvető tulajdonságainak megismerése után a kétféle rendszer használatát együtt is lehetővé tevő elmés szerkezet alkalmazásával fokozatosan tértek át az új kormány használatára. A KM-400 1983 decemberében repült először kizárólag az új rendszerrel.