Kovács György, színész, rendező (Kolozsvár, 1910. február 22. – Kolozsvár, 1977. november 8.)

1933-ban a kolozsvári Magyar Színházban kezdte pályáját. 1934–1940 között budapesti színházakban is fellépett. 1940 után csak a kolozsvári Zsidó Színház előadásain szerepelhetett. 1946-ban alapító tagja volt a marosvásárhelyi Székely Színháznak. 1965-ben a kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. Tanított a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben; a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára és igazgatója volt.

Életének utolsó szakaszában főként filmszerepeket és rendezői feladatokat vállalt. Drámaírással is megpróbálkozott, a Székely Színház 1957-ben bemutatta Eugen Mirceával közösen írt Az utolsó vonat című művét. Az erdélyi magyar nyelvű színjátszás meghatározó alakja. Klasszikus és modern darabok hős- és jellemszerepeit formálta meg kivételes beszédkultúrával, mély átéléssel, drámai erővel. Vígjátékokban ironikus játékával aratott sikert. Számos román filmben kapott főszerepet. 1976-ban A kor falára címmel verslemezt jelentetett meg.

Díjak, elismerések: állami díj, érdemes művész.

Írásai: Súgó nélkül (Igaz Szó, 1956. 245–259.); Nagyérdemű közönség (A Hét, 1977. november 11.); Színibírálat és fehérholló (Új Élet, 1963. március).

Fontosabb szerepei: Rómeó, Hamlet (Shakespeare); Móka (Tamási Áron: Énekes madár); Szakhmáry Zoltán (Móricz Zsigmond: Úri muri); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Tyetyerev (Gorkij: Kispolgárok); Starbuck (Nash: Az esőhozó ember); Tartuffe (Molière); Manole Crudu (Lovinescu: Egy művész halála); Cipriani professzor (Örkény István : Tóték).

Fontosabb rendezései: Móricz Zsigmond: Úri muri; Pirandello: IV. Henrik; Euripidész–Sartre–Illyés Gyula: A trójai nők; Gyurkó László: Szerelmem, Elektra.

Irodalom: Jordáky Lajos: Kovács György. Adalékok egy kortárs alkotásaihoz (Utunk, 1963. 23. sz.); Hajdú Győző: Egy színész – négy Tartuffe (Igaz Szó, 1963. március); Gách Marianne: Az élő színháznak az író meg a színész a lelke (Film, Színház, Muzsika, 1968. szeptember 14.); Gách Marianne: „Súgó nélkül” (Film, Színház, Muzsika, 1972. augusztus 12.); Illés Jenő: Kovács György jubileuma (Film, Színház, Muzsika, 1973. március 31.); Kötő József: Örökké (Utunk, 1973. december 7.); Sütő András: Költő és színész szövetsége (Népszabadság, 1976. február 7.); Kovács György – 100 (szerkesztette Gáspárik Attila, 2010).