Kótsi Patkó János, színész, drámaíró, színigazgató (Derecske, 1763. szeptember 24. – Kolozsvár, 1842. február 14.)

1780-ban Sárospatakon, 1781-ben a kolozsvári református kollégiumban tanult. 1785 körül kadét volt. 1792-ben részt vett az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság megalapításában. 1792–1808 között az együttes színészeként, 1793–1795-ben vállalkozó igazgatójaként, 1795–1797 között művészeti vezetőjeként, 1797-től 1808-ig igazgatójaként működött. 1808-ban magyarfrátai birtokára vonult vissza gazdálkodni; egyetemes dráma- és színháztörténetén dolgozott. Ebből a munkából csak részletek készültek el és maradtak fenn.

1820–1824-ben ismét a kolozsvári társulat élére került. Két ízben, 1823-ban és 1830 körül is kidolgozta a kolozsvári színház hatékonyabb működtetésének reformját. Tragikus és szentimentális hősöket egyaránt sikerrel játszott. A magyar színháztörténetben ő volt az első Shakespeare-színész. A korabeli színjátszótársadalom művelt mindenese: fordított, dramatizált, alkalmi kompozíciókat készített, kísérőzenét állított össze. Két eredeti drámája és fordításának nagy része is elveszett.

Fontosabb szerepei: Themistocles (Metastasio); Regulus (Collin); Kodrusz (Cronegk); Esméretlen (Kotzebue: Embergyűlölés és megbánás); Odoardo (Lessing: Emilia Galotti); Hamlet, Othello (Shakespeare).

Művei: A havasi juhászleány (énekesjáték két felvonásban, bemutató Debrecen, 1799;); A virtus gyakran szenved (érzékenyjáték négy felvonásban, bemutató Debrecen, 1799); Inkle és Járikó, vagy arany idő [szerző: Eckarthausen, Karl] (énekesjáték három felvonásban, bemutató Debrecen, 1799); Forgács Balázs, vagy a tronusz és haza híve (dráma három felvonásban, bemutató Kolozsvár, 1803); A contractus, vagy az elválasztott leánykérők (víg nagyopera két felvonásban, Kolozsvár, 1803); A tündérek (víg énekesjáték három felvonásban, bemutató Debrecen, 1803); Göde István: Színfüzér mint nyugdíj [Kótsi Patkó János egyetemes színháztörténeti jegyzetei nyomán] (szerkesztette és kiadta, Kolozsvár, 1846); A Régi és Új Theátrom Históriája és egyéb írások (kiadta, bevezette Jordáky Lajos, Bukarest, 1973); A játék szín (kiadta, bevezette Szabó Lajos, Korunk, 1973).

Irodalom: Csokonai Vitéz József.: Erdélyi Első Mívész Kótsi Patkó János Színjátszó Pályája (Zsebkönyv a magyar haza fiainak és leányainak […], 1830); Rexa Dezső: Kótsi Patkó János, a „Lenni vagy nem lenni” fordítója (Magyar Shakespeare Tár, 9. 1916); Pukánszkyné Kádár Jolán: Kótsi Patkó János (Erdélyi Helikon, 1942. 10. sz.).