Kiss Manyi; Kiss Margit, színésznő (Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 24.)

Színészi pályáját 1926-ban Kolozsvárott kezdte. 1928-ban Miskolcon, 1929–1932 között Szegeden játszott. 1932-ben egy időre olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. 1935-ben a Pódium kabaréban folytatta pályáját. Szerepelt a Király Színházban (1935), a Magyar Színházban (1936, 1938), az Andrássy úti Színházban (1937–1939), az Erzsébetvárosi Színházban (1938, 1942), a Fővárosi Operettszínházban (1939–1940), a Márkus Park Színházban (1939), a Vígszínházban (1941, 1943) és a Vidám Színházban (1942).

A II. világháború után csak szerepekre szerződött; a Fővárosi Operettszínházban (1945–1948), a Vígszínházban (1945–1946, 1949), a Medgyaszay Színpadon (1945, 1947), a Pesti Színházban (1946), a Művész Színházban (1946–1947), a Belvárosi Színházban (1947) láthatta a közönség. 1949–1952-ben a Vidám Színházban, 1952–1953-ban a Fővárosi Víg Színházban, 1954-ben a Déryné Színpadon működött. 1954-ben a Madách Színház szerződtette.

Rendkívüli tehetségű, sokoldalú művész volt. Pályája kezdetén szubrett- és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. Drámai tehetségére, jellemábrázoló képességére csak az 1950-es években figyeltek fel. Szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is átütő erővel, hitelesen formálta meg. Eszköztelen játéka, hihetetlennek tűnő átváltozóképessége egyedülálló a magyar színháztörténetben.

Díjak, elismerések: Jászai-díj (1954), Kossuth-díj (1957) érdemes művész (1962), kiváló művész (1964).

Fontosabb szerepei: Ledér (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Iluska (Kacsoh Pongrác: János vitéz); Stázi (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő); Lu (Molnár Ferenc: A jó tündér); Baborszky Manci (Csathó Kálmán: Szakítani nehéz dolog); Manci (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Babszi (Eisemann Mihály: Fiatalság bolondság); Colette (Eisemann Mihály: Fekete Péter); Marika (Remenyik Zsigmond: Az atyai ház); Alice Forster (Priestley: Az ismeretlen város); Nérine (Molière: Gömböc úr); Olga (Csehov: Három nővér); Edit (Goodrick–Hackett: Anna Frank naplója); Kurázsi mama (Brecht); Akulina Ivanovna (Gorkij: Kispolgárok); Lina (Molnár Ferenc: Olympia); Peacockné (Brecht–Weill: Koldusopera); Olga (Csehov: Három nővér); Szalayné (Barta Lajos: Szerelem); Bajnok Adél (Hubay Miklós: István napja); Öregasszony (García Lorca: Yerma); Kurázsi mama (Brecht); Miss Furnival (Shaffer: Black Comedy); Vinczéné (Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon); özv. Mák Lajosné (Fejes Endre: Vonó Ignác); Bodnárné (Németh László).

Ismertebb filmjei: Hölgyek előnyben (1939); Magyar feltámadás (1939); Cserebere (1940); Igen vagy nem? (1940); Pepita kabát (1940); Behajtani tilos! (1941); Egy tál lencse (1941); Egy szív megáll (1942); A látszat csal (1943); Viharbrigád (1943); Ez történt Budapesten (1944); Vihar (1952); Kiskrajcár (1953); Körhinta (1955); A csodacsatár (1956); Gerolsteini kaland (1957); Házasságból elégséges (1960); Májusi fagy (1961); Napfény a jégen (1961); Mici néni két élete (1962); Miért rosszak a magyar filmek? (1964); Butaságom története (1965); Fügefalevél (1966); Hogy szaladnak a fák (1966); Tanulmány a nőkről (1967); Ismeri a Szandi Mandit? (1969); Sziget a szárazföldön (1969); Hahó, Öcsi (1971); Hatholdas rózsakert (1978).

Irodalom: Révy Eszter: Kiss Manyi (1988); Bános Tibor: Kiss Manyi (2000; 2004)

Kiss Manyi B. Brecht és K. Weill Koldusopera című darabjában Peacockné szerepében.