Krucsay-oltár

A nyírbátori minorita templom világszerte ismert ékessége a Passió ­oltár, amit Krucsay János adományozóról Kru­csay-oltárként is ismernek. A Báthori István erdélyi vajda által emelt gótikus templom 130 éves romos állapot után gróf Károlyi Sándornak, a kuruc csapatok utolsó vezérének, a Szatmári béke tető alá hozójának adományaiból épült újjá a minorita rend szervezésében, 1725-ben. A barokk előcsarnokkal, karzattal és boltívvel újjáépített gótikus templom berendezéséhez a környék katolikus földesurait kérték fel, akik később az általuk kifizetett, eperjesi és lőcsei műhelyekben faragott oltárok alá temetkeztek. A Krucsay-oltár, vagy Passió-oltár Krisztus szenvedését jeleníti meg a középkori misztérium játékok komor hangulata és cselekménye szerint, s az alakok faragása, színezése, a valósághű ábrázolás a késő gótika hatásáról tanúskodik.

A Krucsay János táblabíró és földesúr és második felesége, a nálánál 28 évvel fiatalabb Pogány Borbála által építtetett gyönyörű oltárhoz fűződő történetnek legalább két olvasata  van. Az egyik szerint Krucsay meg akart szabadulni első feleségétől, Tolvay Borbálától, ezért hűtlenséggel vádolta meg és kivégeztette. Az asszony ártatlanságának bebizonyosodása után a tehetős földbirtokos engesztelésül állíttatta az oltárt. A másik verzió szerint az egyszer már hűtlenség miatt halálra ítélt és a férji megbocsátás miatt megmenekült asszonyt újra hűtlenségen kapták, mire ő a rádi minorita kolostorba menekült. A haragos férj büntetlenséget ígérve egy pap segítségével kicsalta menedékéből és újra bíróság elé állítatta, ahol annak rendje és módja szerint halálra is ítélték. A tárgyalás azzal indult, hogy a plébános ünnepélyes tiltakozást jelentett be, mert Krucsay félrevezette és ehhez csatolta három rádi minorita szerzetes vallomását is. Eszerint „…tisztelendő páter Jósvay Ferenc plébános uram ilyen asszekurációval és kondicióval hajtá ki az asszonyt, őkegyelmét klastromunkbul, tudniillik csak jöjjön ki az azilumbul és menjen akármelyik jószágába, semmi bántódása nem lészen Krucsay János uramtul, és jobb lészen az asszonynak most énvelem eljönni maga jószántábul, hogynemint tovább-tovább az urát haragra gerjeszteni, mert én minden következendő nyomoruságtul meg fogom menteni…”.

Krucsay erre válaszul a plébánost azzal vádolta, hogy kiforgatta a szavait és hogy a felesége önként hagyta el a kolostort.  Az asszonyt végül 26 igen és 16 nem szavazattal halálra ítélték és a kisvárdai vár bástyáján fejét is vették. A véres körülmények között megözvegyült földbirtokos viszont gyorsan új párra lelt, az ítélet után három hónappal meg is tartották az esküvőt. Hogy Krucsay János miért éppen a minoriták nyírbátori templomát  választotta adományozási céllal, azt azzal magyarázhatjuk, hogy a perben éppen a minoritákat sértette meg állításaival. A Passió-oltárt 1729-ben elkezdték építeni, Krucsay János második házasságkötése után 14 évvel, 1741-ben hal meg hosszas szenvedés után. A szentély északi falánál van eltemetve, mivel halálakor az 1731-ben felállított oltár még ott állt. Pogány Borbála 36 évvel élte túl férjét, 1777-ben halt meg, a szerzetesek kriptájában nyugszik.

A fából faragott, dúsan aranyozott oltár a passió minden eseményét bemutatja. Baloldalt lent a vérrel verítékezés, fölötte a megostorozás, majd a tövissel koronázás. Középütt, fenn az Ecce homo, a felső gyámokon a megcsúfolás, az ostorozással szemben a kereszthordozás, alatta a megfeszítés. A középső, fő mezőben a kereszten meghalt Krisztus, mellette Mária és Szent János. A predellában a sírban nyugvó Krisztus, az antependium helyén pedig a pokolraszállás látható. Az oltár ormán a feltámadott Krisztus áll.