100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Lampich L-2 „Róma” repülőgép

Eddigi szavazatok száma: 0

Az első világháború békeszerződésének feltételei miatt 1922 májusától 60 Le-től nagyobb teljesítményű együléses repülőgép nem üzemelhetett Magyarországon. A háborút követő években az 1921-ben alapított MSrE (Műegyetemi Sportrepülő Egyesület) műhelyéből 1924-től kezdődően kerültek ki az első magyar tervezésű és -építésű motoros repülőgépek, melyeket sportcélokra és a pilóta-utánpótlás alaptípusaiként használtak

Az egyszerű, igénytelen üzemeltetésű, de a kormányzásra érzékeny kis repülőgéppel a magyar sportemberek a francia G. Fauvel rekordjának megdöntését tűzték ki célul a 200 kg-nál könnyebb repülőgépek kategóriájában. A rekordrepülés eredményét az FAI (Nemzetközi Repülőszövetség) is elismerte.

1929 júniusában Svédországban, Karlstad városában rendezték a műegyetemi hallgatók repülőgépeinek nemzetközi találkozóját. A Magyar Aero Szövetség Bánhidi Antalt, a fiatal műegyetemi sportrepülőt bízta meg az embert és gépet próbáló feladattal, hogy a légvonalban is csaknem 1800 km-es távolságot berepülve a 18 Le-s gépet a kiállításra eljuttassa. A kockázatos vállalkozást kisebb-nagyobb nehézségek árán sikerült teljesíteni.

Az út június 14-től szeptember 12-ig tartott, a legváltozatosabb repülési körülmények mellett 68 repült óra alatt 5000 km-t tett meg pilótájával a Róma. Bánhidi Antal úti élményeit az Aviatika hasábjain és a „Pilóta lettem” című könyvében osztotta meg az olvasókkal.

A nagy útról hazaérkezett repülőgépen a szükséges javításokon túl a teljesítmény növelését szolgáló műszaki változtatásokat is végeztek. A hengerek burkolása és a légcsavarkúp is erre szolgált. 1930-ban az újabb rekordrepülést így hajtotta végre Lampich Árpád. A géppel egyre többen emelkedhettek a levegőbe. A korosodó szerkezetet -egyik komolyabb sérülését követő kijavítása után - a királyi Közlekedési Múzeum gyűjteményében helyezték el.

A repülőgép műszaki adatai:

  • Építette: Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, Budapest (1925)
  • Fesztávolsága: 10,6 m
  • Hossza: 5,84 m
  • Magassága: 1,4 m
  • Üres tömege: 190 kg
  • Legnagyobb felszálló tömeg: 280 kg
  • Legnagyobb sebessége: 110 km/h
  • Motorja: Thorotzkay Péter „Delta”-motorja, 18 Le (13 kW)

A második világháború során a Közlekedési Múzeumban súlyosan megsérült gépet eredeti szárnyakkal és motorral 1975-ben a MÉM Repülőgépes Szolgálata állította helyre az MHSZ Központi Repülőgépjavító Műhely közreműködésével. A munkát az egykori 5000 km-es túrarepülés pilótája, Bánhidi Antal irányításával Léber Károly végezte.

A MÉM RSz és az MHSz közreműködésével végzett restaurálás 1975. május 13-ra készült el teljesen A gép újjáépítése Bánhidi Antal irányításával történt meg. A Közlekedési Múzeum kiállításában szereplő repülőgép a Petőfi Csarnokba történő költözés (1985) után az épület beázásától ismét súlyosan károsodott, így 1999 -2000-ben a 75 éves gép újabb restauráláson esett át.

A múzeumi példány és a restaurálást irányító Bánhidi Antal rajzai alapján 2005-re a kis gép repülőképes példányát is elkészítették a repülés iránt elkötelezett szakemberek.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotás
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>