Mihály Dénes, mérnök (Gödöllő, 1894. július 7. - Nyugat-Berlin, 1953. augusztus 29.)

Tanulmányait Budapesten a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte, ekkor figyelmét még az elektronika, a motorok szerkezete és működése kötötte le. Tizenhat esztendősen könyvet írt az autókról, amely több kiadást is megért, második könyvének témája a motorkerékpár volt. A Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, ekkor már elsősorban a távolbalátás kérdése foglalkoztatta, amely azután egész életét végigkísérte.

Az egyetem után kísérleteit a budapesti Telefongyárban kezdte meg. Első távolbalátó elgondolása, az 1919-ből származó „Telehors”, állóképek közvetítésére volt alkalmas több kilométer távolságra. A fejlesztési munka itthoni nehézségei miatt 1924-ben elfogadta a berlini Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaft (A.E.G.) meghívását, itt kutatásait jobb körülmények között tudta folytatni. 1928-ban a német birodalmi posta hivatalos kiállításán mutatta be tökéletesített készülékét, és érzékeltette a távolbalátást, ami akkor csupán állóképek és egyszerű mozgó tárgyak megmutatásából állt. 1928 novemberében sikerült először a filmek, mozgóképek átvitele, míg 1929. március 8-án először a világon, mozgó televíziós közvetítést adott. 1930-ban televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított Telehor A. G. elnevezéssel, amely készülékeinek fejlesztését tűzte ki célul.

A hangosfilm kérdéseivel is foglakozott, ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, a világon először neki sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. Nagy jelentőségű találmánya az 1922-ben szabadalmaztatott „Projectophon”, amely a hangosfilm területén nyert elismerést. Hangosfilmje egyrészt 35 mm szélességű normálfilm-szalagra készült, másrészt technikailag jó hangrögzítést biztosított. Az ő irányításával készült el itthon, 1936 őszén az első zártláncú televíziós közvetítés a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.

A televíziós képkompozíció a kamaradrámákhoz is utat nyitott, ami főleg az ötvenes évek végén, és a hatvanas évek elején éreztette stílusformáló hatását. Hitler uralma alatt koncentrációs táborba került, mert üldözötteket bujtatott. A táborban szerzett tuberkulózis okozta halálát 1953. augusztus 29-én, Nyugat-Berlinben.