Mondl Ferenc, mérnök (Budapest, 1902. március 27. - Chandigarh, India, 1964. március 15.)

Elektromérnöki oklevelét a thüringiai Ilmenauban szerezte 1925-ben. Előbb Berlinben az AEG-nél, majd Budapesten az Ericsson vállalatnál, később a Hajós és Szántó villamossági gyárnál mint főkonstruktőr dolgozott.

Ezután a gödöllői Ganz Árammérőgyár főkonstruktőre lett. Munkatársával, Vecsei Géza villamosmérnökkel együtt olyan új típusú árammérőt szerkesztett, mely világviszonylatban is az elsők közé tartozott, s keresett exportcikké vált. Az „Ne 4 mérő” prototípusa 1952-re készült el. Ennek túlterhelhetősége 400 százalékos volt. A tetszetős kivitel, az egyszerű szerelhetőség, a biztos indulás, a szűk hibahatár nemzetközileg is elismerést aratott. A két mérnök az eredményes fejlesztésért 1955-ben Kossuth-díjat kapott. Az új konstrukciókat már tipizált alkatrészekből, nagyüzemi módon állították elő.

Mondl Ferenc nevéhez fűződik még számos különleges típusú árammérő, villamos felhúzású kapcsolóóra és hitelesítő árammérők szerkesztése is.

Az Árammérőgyárban 1957. május 1-jén állították fel az önálló Külkereskedelmi Osztályt, amely szerződést kötött egy indiai gyár építésére, és 1960-ban már leszállították az első berendezéseket.

Mondl Ferenc fő műve ez, az indiai Chandigarhban magyar exportként létesített árammérőgyár volt, ahol munkájával elősegítette a termelés megszervezését. Az üzembe helyezés közben érte utol a halál.

Napi munkája mellett részt vett a Chandigarh-i műszaki egyetem munkájában is mint meghívott előadó. Tagja volt a Nemzetközi Szabványosítási Bizottságnak, a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületnek. Munkatársa volt a Magyar Szabványügyi Hivatalnak is.