Németh Ferenc (Csepel, 1936. április 4. - )

Legnagyobb sikerei:

• kétszeres magyar csapatbajnok (1959, 1961) és
• az öttusa kétszeres olimpiai bajnoka (Róma, 1960 - egyéni, csapat).
• Válogatott (1955-1961).
• Vívásban: ifjúsági párbajtőr bajnok (egyéni), és válogatott is volt.

Tanítványai közül Villányi Zsigmond (München, 1972 - ezüstérmes csapatban), és Borlai György (junior világbajnok) ért el kiemelkedő sikereket.

Benedek Ferenc, akivel a focipályán ismerkedtek meg, egy alkalommal őt kérte meg „beugrónak” egy háromtusa versenyre, ahol feltűnően jól szerepelt. Az 1954-es évben háromtusázott, majd egy év múlva elküldték lovagolni. Tehetségét példázza, hogy vívni 1955 októberében kezdett tanulni és 1957-ben már nemzetközi szintre jutott. Nagyon jó lövő és vívó volt, lovaglásban nem volt igazán rutinos. Az 1959-es világbajnokságra nem jutott ki, mert kaszkadőrködés közben megsérült. Felkészülése az olimpiára igen jól sikerült, az előolimpiát is megnyerte. Rómában, elsőként az öttusázók közül, ő nyert egyéniben és csapatban is aranyérmet, s 5000 pont feletti teljesítménye egyedülálló volt a sportágban. 

A csapat tagjai közül Nagy Imre az ezüstérmet, Balczó András a 4. helyet szerezte meg egyéniben.

Szívizomgyulladása, mely később visszavonulásra kényszerítette, az 1961-es moszkvai vb-n jelentkezett először. Orvosi tanácsra 1963-ban végleg abbahagyta a versenyzést.

A Csepel Sportiskola öttusa szakosztályának vívómestere (1961-1963), a Magyar Öttusa Szövetség főtitkára (1964-1967), a Csepel SC öttusa szakosztály vívómestere (1968-1974), a Csepel SC vívószakosztály edzője (1975-1981) és igazgatója (1981-). Néhány évig edző volt Kuvaitban. A Mező Ferenc Közalapítvány Kuratóriumának (később: Mező Ferenc Sportbizottság) tagja.

TF öttusa szakedző (1962), TF vívó szakedző (1978).