Balczó András (Kondoros, 1938. augusztus 16. - )

Sportága történetének legnagyobb egyénisége.

Legkiemelkedőbb eredményei:

• háromszoros olimpiai bajnok (Róma, 1960 - csapattagok: Nagy Imre, Németh Ferenc; Mexikóváros, 1968 - csapattagok: Móna István, Török Ferenc; München, 1972 - egyéni),
• tízszeres világbajnok (Magglingen, 1963 - egyéni és csapat; Lipcse, 1965 - egyéni és csapat; Melbourne, 1966 - egyéni és csapat; Jönköping, 1967 - egyéni és csapat; Budapest, 1969 - egyéni; Warendorf, 1970 - csapat),
• egyéniben nyolcszoros magyar bajnok,
• csapatban hatszoros magyar bajnok és
• az év sportolója (1966, 1969, 1972).

1963-ban megnyerte a párbajtőr egyéni bajnokságot is. 1968-ban vívó-, 1974-ben öttusa szakedzői diplomát szerez a Testnevelési Főiskolán. Tudását, tapasztalatát rendszerellenessége és megalkuvást nem tűrő egyénisége folytán nem kamatoztathatta: az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnél évekig belovaglóként dolgozott. 1976-ban mutatták be Kósa Ferenc: Küdetés című filmjét, amelyben a rendező - Balczó alakján keresztül - a Kádár-korszak kultúr- és társadalompolitikája elleni állásfoglalását fogalmazta meg.

1983 óta szellemi szabadfoglalkozású. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány kuratóriumi tagja. Pályafutásáról, hitéről, nézeteiről megszámlálhatatlan előadást tartott már határon innen és túl. Felesége, Császár Mónika, olimpiai és világbajnoki bronzérmes tornász. Tizenkét gyermekük van.

Elismerések, kitüntetések: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság emlékjelvénye (1988), a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület alapító tagja (1991), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje díjazottja (1994), Magyar Örökség-díjas (1996), Csik Ferenc-díjas (2001), a MOB-érdemérem kitüntetettje (2001), a Nemzet Sportolója (2004), Budapest díszpolgára (2011. június 19.).