Török Ferenc (Csillaghegy, 1935. augusztus 3. - )

Öttusázó, edző, sportvezető, ügyvéd, politikus.

Iglói Mihály, világhírű testnevelő tanár és atlétaedző felfedezettje.

Legkiemelkedőbb eredményei:

• kétszeres olimpiai bajnok (Tokió, 1964 - egyéni; Mexikó, 1968 - csapattagok: Balczó András és Móna István),
• csapatban négyszeres világbajnok (Magglingen, 1963; Lipcse, 1965; Melbourne, 1966; Jönköping, 1967).
• 1964-ben az év öttusázója és az év sportolója lett.
• Háromszoros egyéni (1959, 1960, 1964),
• hatszoros csapatbajnok (1962-1967).

1957-ben vette át jogi diplomáját, Budapesten. 1962-től ügyvéd.

1966-ban szakedzői képesítést szerzett a Testnevelési Főiskolán. 1984-től mesteredző és nemzetközi versenybíró. 1976 és 1989, illetve 1991 és 1992 között az öttusa-válogatott szövetségi kapitánya volt. Ez idő alatt a magyarok hét aranyérmet szereztek a legnagyobb világversenyeken; 1988-ban, a szöuli olimpián egyéniben (Martinek) és csapatban (Fábián, Mizsér, Martinek) is győztek.

1989 és 1996 között a Magyar Öttusa Szövetség elnöke, 1996-tól tiszteletbeli elnöke. 1993-ban a nemzetközi szövetség (UIPM) egyik alelnökévé választották. 1989 és 1997 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja volt. 2003-ban a Wesselényi Sport Közalapítvány kuratóriumának elnöke lett. A Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület tagja.

1990-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe. Az első szabad választáson egyéni mandátumot szerzett Budapesten; 1994-ig országgyűlési képviselő volt. 1994-től 1998-ig a párt országos tanácsának, 1995 és 1997 között az elnökségnek volt tagja. 1998-ban kilépett a pártból.

Elismerések, kitüntetések: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemrendje (1995), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2005), Budapest díszpolgára (2010).