Novák Ferenc, koreográfus (Nagyenyed, 1931. március 27. – )

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem néprajz szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház és Filmművészeti Főiskola koreográfus-rendezői szakát is. 1954–1987 között a Bihari János Táncegyüttes vezetője volt, amely irányításával az amatőr mozgalom élenjáró együttese lett. 1964–1975 között a Honvéd Művészegyüttes tánckarát vezette, 1977-től 1983-ig az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezőjeként is tevékenykedett. 1983-tól a Honvéd Művészegyüttes művészeti vezetőjeként átformálta az együttes arculatát.

Részben irodalmi alapú táncszínházi produkciókat készített: Magyar Elektra (1984), Kocsonya Mihály házassága (1986), Antigoné, A helység kalapácsa (1991), Lúdas Matyi (1992), János vitéz (1995), A csodaszarvas (1996), Egri csillagok (1997). S folklórműsorokat ugyancsak színpadra állított. Szívesen társult prózai vagy zenés színházak szerzőgárdájához (István, a király, 1983, Kőműves Kelemen,1992, Kolumbusz,1993), balettegyüttesek színházi vagy szabadtéri látványosságaihoz (Izzó planéták – Győri Balett, 1983; A szarvassá vált fiak – Szegedi Szabadtéri Játékok, 1985)

Koreográfiáiban nagy szerepet játszott a Kárpát-medence táncfolklórjának színpadi feldolgozása, később a nemzeti múlt és sorsproblémák iránti fogékonysága vezetett rendezői munkásságának kibontásához. A hazai néptáncfesztiválok – szolnoki, zalaegerszegi – szinte állandó zsűritagja volt, s nevéhez fűződik a szegedi nemzetközi néptáncfesztiválok zárásául létrehozott grandiózus gálaműsorok sorozata, amelyen alkalmanként több száz néptáncos vonult fel a Dóm téri szabadtéri színpadon. Főbb koreográfiái még: Várj reám, Tiszaháti csárdás, Aska és a farkas, Ninive, Passió, Csíksomlyói passió.

Díjak, elismerések: Erkel-díj (1974), érdemes művész (1985), Magyar Művészetért Díj (1988), Kossuth-díj (1993), Hevesi Sándor-díj, Életmű-díj.