Pécsi Sándor, színész (Sajószentpéter, 1922. március 18. – Budapest, 1972. november 4.)

A budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányait félbehagyva jegyzőgyakornok, illetve a Hunnia Filmgyárban rendező-gyakornok lett. A budapesti színművészeti akadémián 1944-ben szerzett oklevelet. Pályáját Sátoraljaújhelyen és Szombathelyen kezdte. 1945 végén Miskolcra szerződött, 1946-ban a Művész Színház tagja lett. 1948-tól haláláig a Madách Színház művésze volt. Pályakezdőként operettek és vígjátékok karakterszerepeiben tűnt fel, később kiváló jellemszínésszé érett. Bravúros beszédtechnikával, érzelemgazdag játékkal, tökéletes átéléssel, derűvel, gyakran iróniával formálta meg alakjait.

Díjak, elismerések: Kossuth-díj (1951, 1953), érdemes (1961) és kiváló művész (1968).

Fontosabb szerepei: Dulac (Anouilh: Euridike); Medve doktor (Mikszáth Kálmán: Különös házasság); Sipos (Sarkadi Imre: Szeptember); Rubán főorvos (Bródy Sándor: A medikus); Tristan (Lope de Vega: A kertész kutyája); Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Kardics (Móricz Zsigmond: Rokonok); Prozorov (Csehov: Három nővér); Gajev (Csehov: Cseresznyéskert); Sganarelle (Molière: Don Juan); Zsupán (ifj. J. Strauss: A cigánybáró); White (Steinbeck: Egerek és emberek); Tyetyerev, Percsihin (Gorkij: Kispolgárok); Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Scapin (Molière: Scapin furfangjai); Polgármester (Gorkij: A revizor); Polonius (Shakespeare: Hamlet); Mitch (Williams: A vágy villamosa); Peacock (Brecht–Weill: Koldusopera); Hector Revalier (Müller Péter: Szemenszedett igazság); Leonida Papagetto (Scarnicci–Tarabusi: Kaviár és lencse); Sebő (Németh László: Papucshős); Romulus (Dürrenmatt: A nagy Romulus); Miller (Schiller: Ármány és szerelem); Percsihin (Gorkij: Kispolgárok); Szorin (Csehov: Sirály).

Ismertebb filmjei: Talpalatnyi föld (1948); Mágnás Miska (1948); Úri muri (1949); Egy asszony elindul (1949); Kiss Katalin házassága (1950); Föltámadott a tenger (1953); Bakaruhában (1957); Szent Péter esernyője (1958); Tegnap (1959); Rangon alul (1960); A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960); Germinal (1963); Aranyfej (1963); Párbeszéd (1963); A pénzcsináló (1963); Nem (1965); Tilos a szerelem (1965); Az orvos halála (1966); A hamis Izabella (1968); A Pál utcai fiúk (1968); Az örökös (1969); Utazás a koponyám körül (1970); Szerelmi álmok (1970); Harminckét nevem volt (1972).

Irodalom: Garami László: Művészet vagy mesterség. Ladányi Ferenc és Pécsi Sándor válaszol (Élet és Irodalom, 1959. december 24.); Sándor Iván: Pécsi Sándor (Filmvilág, 1972. 23. sz.); Demeter Imre: Pécsi Sándor (Magyar Hírek, 1972. november 25.); Cserje Zsuzsa: Pécsi Sándor (1985); Gyurkovics Tibor: Pécsi Sándor voltam (Népszava, 1991. augusztus 13.).

Pécsi Sándor Friedrich Schiller Ármány és szerelem című darabjában Miller szerepében.