Petzval József Miksa, optikus (Szepesbéla, 1807. január 6. - Bécs, 1891. szeptember 17.)

Petzval érdeklődése a matematika iránt már a gimnáziumban kezdődött,amit Podolinban és Lőcsén végzett el. A három éves filozófiai tanfolyamon a Királyi Akadémián, Kassán már bizonyos ismereteket tudott felmutatni magasabb matematikából. 1826-tól az „Institutum Geometricum”-ban tanult Budán, amelyet két tanulmányi és két gyakorlati év után a mérnöki diplomával zárt.

Először Pesten maradt, tervezett a város számára egy hajózási csatornát, és elvégezte a szükséges felmérési munkákat. A gyakorlat mellett 1832-ben befejezte matematika-tanulmányait az egyetemen, és doktorált. Még ugyanabban az évben az egyetem kinevezte a matematika, mechanika és gyakorlati geometria rendkívüli tanárává. 1835-ben a magasabb matematika rendes tanára lett.

1837-ben Petzval elfogadta a bécsi egyetem meghívását. Itt 1877-ig tartott előadásokat a magasabb lineáris és differenciálegyenletek elméletéről, az algebrai egyenletekről, a feszített kötelek lengő mozgásáról, a körmozgásról, valamint a ballisztikáról és az analitikai mechanikáról.

A matematika mellett intenzíven foglalkozott a fizikával is, mindenekelőtt a fotográfiai optikával. Andreas von Ettingshausen ösztönzésére, aki Párizsban Louis Jacques Mandé Daguerre fényképészeti munkáit megismerte, Petzval elkezdett 1839-ben számításokat végezni portré- és tájobjektívekhez. Ettingshausen közvetítette Petzval számára a kapcsolatot Friedrich Voigtländer bécsi optikushoz, aki Petzval számításai alapján az új objektívek első prototípusait előállította. Petzval eredeti hozzájárulása ehhez az akromatikus dupla objektív, a fényképészeti optika fejlődésének alapja.

Számításai képezték az alapját a teleszkópok, a mikroszkópok, teodolitek és vetítőkészülékek továbbfejlődésének is. Voigtländerrel folytatott heves prioritási vita után Carl Dietzler optikussal dolgozott együtt. Sikeres számítások után Dietzler készített egy fényképezőgépet dupla felhúzóval és változtatható fókusztávolsággal, amelyet Petzval 1856-ban a német orvosok és természettudósok bécsi találkozóján ismertetett. Az egy évvel később szabadalmaztatott Petzval-Dietzler-objektívnek háromszor akkora fényereje volt, mint Voigtländer tájkép-objektívjének, és exportálták Franciaországba és Angliába is.

Objektív-számításai mellett elektromos fényszórókkal is foglalkozott. Konstruált egy hordozható reflektort 1,3 m átmérővel, amely 2,7 km távolságig világított meg tárgyakat. 1860 után akusztikával kezdett foglalkozni. Az általa képviselt elv a lengési idő megtartásáról ellentéthez vezetett Christian Dopplerral, amelyet Ernst Mach, Petzval egyik tanítványa simított el, amennyiben kimutatta, hogy a két elv nincs egymással ellentétben.