Rejtő Jenő, író (Budapest, 1905. március 29. – Jevdakovo, Kamenka, Szovjetunió, 1943. január 1.)

Reich Lipót papírkereskedő fiaként született, nevét később a beszédesnek tűnő Rejtőre magyarosítja. Iskolai tanulmányait a Kertész utcai Polgári Fiúiskolában kezdi, leteszi az érettségit, talán néhány szemesztert az orvosi egyetemen is elvégez. A gyenge testalkatú fiúból robosztus megjelenésű fiatalember lesz, aki rajong a bokszért, egyidejűleg több sportot is űz, közben a színészpályára készül. Tizenkilenc évesen felveszik Rákosi Szidi színi tanodájába, kis szerepeknél azonban nem viszi többre. 1927 őszén Heltai Jenő ajánlólevelével a zsebében felkerekedik, hogy Max Reinhardnál vagy Erwin Piscatornál próbáljon szerencsét Berlinben. Végül filmekben statisztál, egy hamburgi mulatóban parkett-táncos, Svájcban kézimunkákkal házal, hosszabb-rövidebb ideig több európai városban, és állítólag Afrika északi partvidékén is megfordul.

Marseille-ben belép a francia idegenlégióba, de hamarosan leszerelteti magát. Hazatérése után, 1930-tól el kezdi írni úti élményeit, de életében csak epizódokat tesz közzé belőlük. A befejezetlen, egyenetlen, néhol vázlatos, naplószerű mű csak 1997-ben lát napvilágot Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam címmel. 1930-ban „gründolja” a Nagykörút című lapot, melynek egyetlen megjelent száma mára ritkaságnak számít. 1932 és 1940 között számos vígjátékot, bohózatot, kabaréjelenetet, revüt, tréfát ír. A részben megélhetési okokból született könnyed, humoros szövegek kabarékban, varietékben hangzanak el – a Komédia Kabarénak szinte háziszerzője lesz –, a közkedvelt írásokat a Színházi Élet nyomtatásban is közli. Az Aki mer az nyer című nagy sikerű operettjét 1935 nyarán a Budai Színkörben, a Kulinyi Ernővel közösen jegyzett Úrilány szobát keres című zenés vígjátékot pedig 1936 végén a Kamara Színházban mutatják be.

1934 és 1940 között húsz regénye jelenik meg a neves szerzőket is foglalkoztató, olcsó, füzetes regénysorozatban, a Világvárosi regényekben. 1936 és 1941 között a Nova Kiadóval is szerződésben áll, leghíresebb detektív- és légiós regényparódiái P. Howard álnéven itt jelennek meg. Az elveszett cirkáló, Az előretolt helyőrség, A láthatatlan légó, a Piszkos Fred a kapitány című regények könnyed humora után váratlanul hat az 1941-ben, utolsóként megjelent Csontbrigád haláltáborának tragikuma.

A sok munkától, éjszakázástól egészsége megrendül, idegszanatóriumba kerül. 1942 őszén a nagykátai kórházból vonult be munkaszolgálatra, 1943. január 1-jén halt meg az ukrajnai Jevdokovóban.

Abszurdba hajló történeteivel, egyedül álló humorával, pesti rétegnyelvi stílusával széles skálán tudta megszólítani és meghódítani az olvasókat, a mai napig egyike a legolvasottabb magyar szerzőknek.

Ajánlott regény: Piszkos Fred a kapitány