100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikke

Szőlő

Eddigi szavazatok száma: 0

A szőlő ősi fajai a pliocén időszakban, a mérsékelt égövben mindenfelé nőttek. Termőterületük a jégkorszakban összezsugorodott, a fagyot a Földközi tenger vidékén és attól északra csak elszigetelt foltokban élhettek túl. A holocén időszakban szőlőfajok ismét terjeszkedni kezdtek. Leginkább az apró szemű, savanyú bogyójú ligeti szőlő (Vitis silvertis) terjedt el, amit Kr. e. 4000–5000 évvel kezdtek el művelni a mai Irán, Örményország, Azerbajdzsán vidékén. Ebből fejlődött ki a mai bortermő szőlőfajták többsége.

A bort a nagy emberi civilizációk többsége ismerte, fogyasztás a Római Birodalom idején terjedt el Európában. Magyarországon az egykori Pannónia provincia szőlőtermelésre alkalmas területeire a római légiók hozták az első szőlővesszőket. Az ekkor kialakított ültetvények jórészt túlélték a birodalom bukása után következő zavaros időket is. Egészen a magyarok honfoglalásáig művelve voltak, a Kárpát-medencét uralmuk alá hajtó őseink szinte készen kapták a természet eme csodáját.

A magyar szőlőtermesztés és nemesítés a későbbi korokban világviszonylatban is jelentős eredményeket ért el. A magyar szőlőnemesítés első nagy korszaka a XIX. század második felére tehető.

Az egyik legkorábbi hibrid Légrády László keresztezéses nemesítéssel előállított fajtája, a „Nádor Izabella”. Stark Adolf „Csabagyöngye” szőlője is jelentős hírnévre tett szert. Mathiász János nevéhez fűződnek a minőségi csemegeszőlő fajták előállítása: Ezeréves Magyarország emléke (1887), Mathiász Jánosné muskotály (1902), Cegléd szépe (1903), Szőlőskertek királynője muskotály (1916). Teleki Zsigmond nevéhez a filloxera-rezisztens alanyok előállítása fűződik, amelyek jó szárazság és mésztűrőek is. A két világháború közötti időszak a magyar szőlőnemesítés második korszakát jelentette, ekkor Kocsis Pál, Póczik Ferenc, Szűcs József, Ábrahám Béla és Bagó Lajos nemesítők tevékenyégét emelhetjük ki. A legismertebb nemesített szőlőfajták: Irsai Olivér, Kocsis Irma, Pannónia kincse stb.

Nemesítési célok: jó minőséget adó, új fehér borszőlőfajták, színanyagban gazdag vörösbor fajták előállítása, igen korai, korai és középérésű csemegeszőlők nemesítése, gombabetegségnek ellenálló szőlőfajták, fagytűrő szőlőfajták előállítása, klónszelekció, alanynemesítés.

Csoportosításuk: csemegeszőlők, fehérborszőlők, vörösborszőlők, alanyszőlők.

A szőlő nemesítésével foglalkozó kutatóintézetek:

1.) Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony 

Badacsonyban elsősorban klónszelekcióval foglalkoznak. Az Intézet jogelődje, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás 1951-ben alakult. Az intézmény 1972-ig Kutatóállomássá fejlődött és jelentős sikereket ért el a kutatás és szaktanácsadás területén. 2008. március 15-ével a Pannon Egyetemhez integrálódott és a továbbiakban az Agrártudományi Centrum részeként folytatja működését.

Nemesített szőlő fajták: hibridek: Rózsakő (Badacsony 36), Vulcanus (Badacsony 38), Zefir, Zeus klónok: kéknyelű, olasz rizling.

2.) Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs

Nemesítési feladat: klónszelekcó, honosítás, új szelekciós kísérlet. Az intézetet 1949-ben alapították. Az Intézet első igazgatója (1949–1972) Németh Márton, nevéhez fűződik a szőlő klónszelekciós nemesítés kidolgozása. Nemesítési munkájában kiemelten fogalakozott a Furmint, a Hárslevelű, a Kadarka, az Olasz rizling, a Pinot noir fajtákkal. A korai érésű, kiváló minőségű fajták előállítása keresztezéses nemesítéssel Király Ferenc munkásságával az 1950-es években indult el Pécsett (Zenit, Zengő, Zefír, Zeusz, Zéta). Az itt született fajtajelöltek kiértékelése az ország több pontján (Badacsony, Eger) folytatódott. Ezek közül kiemelkedik a Zenit, és a Tokaj-Hegyaljai borvidék fajtaválasztékát bővítő Zéta szőlőfajta.

Az Intézet jelenlegi nemesítési tevékenységét (2000-től) Kozma Pál és munkatársai látják el. E program legfontosabb célja a régi hungarikum szőlőfajták fajtaérték-kutatása, klónszelekciója; a fajta- és klónválaszték bővítése honosítással; valamint a magas fokú rezisztenciával rendelkező, kiváló minőségű új nemes fajták előállítása. Az elmúlt évek sikere, hogy öt új Kadarka klónt és három új nemesítésű rezisztens fajtát (Jázmin, Kozmopoliten, 54/2) jelentettek be állami minősítésre.

3.) Corvinus Egyetem Dél-Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Kecskemét.

Nemesítési feladatok: fagytűrésre nemesítés, lombrezisztens csemege és borszőlők előállítása, új keresztezési program indítása.

Az intézet szőlőnemesítése több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az országban egyedül Kecskeméten végzik a szőlőfajták és klónok szaporítóanyagának patogénnemesítését, amely kiterjed a borvidékeinken termesztett és az ország nemesítő intézményeiben előállított fajtákra és klónokra is.

  • Államilag minősített csemegeszőlő-fajták: V. vinifera hibridek: Boglárka, Favorit, Kósa, Melinda, Narancsízű, Téli muskotály, V. fajok hibridjei: rezisztens fajták: Esther, Fanny, Lidi, Pölöskei muskotály, Teréz
  • Államilag minősített borszőlő-fajták: V. vinifera hibridek: Ezerfürtű, Generosa, Gesztus, Jubileum 75, Karát, Kármin, Szirén, Trilla, V. fajok hibridje: Refrén, Klónok: Irsai Olivér K.11., Hárslevelű K.9, Kövidinka K.8.
  • Fajtaminősítésre bejelentett és ígéretes szőlőfajták: csemegeszőlő-fajták: Anna, Angéla, Csilla, Éva, Emőke, Flóra, Lilla, Opus, Réka, Sarolta, borszőlőfajták: Echo, Heuréka, Kántor, klónok: Muscat ottonel.

4.) Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger.

A második világháborút követően a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet különböző telephelyeinek újjászervezése után, Eger 1947-ben „a direkttermők leváltására alkalmas ellenálló, de európai minőséget termő új szőlőfajták előállítását” kapta feladatul. Hazánkban ez idő tájt 40-45 000 hektár volt a nyilvántartott direkttermő szőlőterületek nagysága. A keresztezéses nemesítés fő célkitűzése a termésbiztonság és a szélsőséges ökonómiai adottságokat tűrő, gombabetegségekkel szemben ellenálló minőségi borszőlőfajta előállítása volt. A program keretében számos sikert ért el Csizmazia Darab József és Bereznai László egri nemesítő.

A nemesítési eredmények 4 csoportra különíthetők el. Az egyik a ‛Bornemissza Gergely’, melyből olyan neves szőlőfajta született, mint a ‛Nero’. A másik nagy sorozat az ‛Egri Csillagok’ fajhibrid, melyek közül kiemelkedő karriert futott be a ‛Bianca’, melyet az USA-ban és Kanadában is termesztenek. Bevált és kedvelt fajtája az öko, és -biogazdaságoknak. A harmadik  csoport az u.n. polyvitis trihibridek, pl. a ‛Viktor’. A negyedik csoport a ‛Bikavér’ csoport, melyből a ‛Turán’ korai érésű festőfajta emelkedik ki.

Alkotó / Alkotás: 
Alkotás
<< A rovat előző cikke