Taub János, rendező, színészpedagógus (Halmi, 1927. május 14. – Budapest, 2010. február 4.)

A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végezte tanulmányait (1954), majd Temesvárra szerződött igazgató–főrendezőnek. 1962-től a kolozsvári Állami Magyar Színház főrendezője, 1971-től a bukaresti Bulandra Színház tagja, a bukaresti Színház- és Filmfőiskola tanára. 1981-ben Izraelbe emigrált, a Habimában és a Kameriben rendezett, és a tel-avivi egyetem tanára volt.

1986-ban Magyarországra települt. 1988-tól a szolnoki Szigligeti Színház, 1993–1995 között Művész Színház rendezője volt. 1995–1996-ban a Thália Színház, majd a Thália Társaság és a Kelemen László Színkör előadásait vitte színre. 1998-tól az Új Színházban rendezett. 2000-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja lett.

Díjak, elismerések: Kossuth-díj (2002).

Fontosabb rendezései: Shaw: Az ördög cimborája; Csehov: Platonov, Ivanov; Örkény István: Macskajáték; Plautus: A hetvenkedő katona; Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom; Shakespeare: A vihar; Székely János: Caligula helytartója; Schwajda György: Himnusz; García Márquez–Schwajda György: Száz év magány; Szigligeti Ede: Liliomfi; Pinter: A gondnok; Brecht–Weill: Koldusopera; Mrożek: Szerelem a Krímben; Goldoni: Chioggai csetepaté; Frisch: Biedermann és a gyújtogatók.

Irodalom: Metz Katalin: Pokolra kell annak menni... (Magyar Nemzet, 2007. május 14.)