100 híres (béta)

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum művészeti portálja
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>

Weöres Sándor

Eddigi szavazatok száma: 0

Weöres Sándor, költő, műfordító, drámaíró (Szombathely, 1913. június 22. −Budapest, 1989. január 22.)

Földbirtokos katonatiszt apa és művelt, polgárcsaládból származó anya egyetlen gyermeke. A pápai, majd a csöngei evangélikus elemi iskolába jár, Szombathelyen, Győrben, Sopronban végzi középiskolai tanulmányait. A Nyugatban először 1932-ben publikál, a folyóirat megszűnéséig 64 verse jelenik itt meg. A „harmadik nemzedék” vezéregyéniségének tekintik. A harmincas évek derekán Pécsett joghallgató, végül bölcsészként végez, itt ismerkedik meg Fülep Lajossal. Az egyetem elvégzése után doktori disszertációt ír A vers születése címmel. 1934-ben Pécsen jelenik meg első kötete Hideg van címmel.

1935-ben Baumgarten-jutalomban részesül, két évvel később Baumgarten-díjat kap. Észak-európai, majd távol-keleti utazások után a frissen felállított városi könyvtár vezetője lesz Pécsett, életre szóló barátságot köt Várkonyi Nándorral, aki a pécsi egyetemi könyvtárban dolgozik. 1943-ban Budapestre költözik, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lesz. 1947-ben feleségül veszi Károlyi Amyt, akivel Olaszországba utazik, majd innen visszatérve a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa lesz. Világszemlélete miatt támadások értik, 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhetnek meg. Utóbbiakon nemzedékek nevelődtek (Bóbita – 1955; Ha a világ rigó lenne – 1974).

1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátják. 1956 végén jelenhet meg gyűjteményes kötete (A hallgatás tornya), ám 1957-től 1964-ig ismét hallgatásra ítélik. 1964-ben a párizsi Magyar Műhely Weöres-különszámot ad közre, a Tűzkút c. kötete előbb Párizsban, majd itthon is megjelenik. 1970-ben Kossuth-díjat kap. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzd. Budapesten hal meg, 1989. január 22-én.

Költészetében korán megmutatkozik vonzódása az ősi megnyilatkozási formákhoz, több ízben vállalkozik mitikus babilóniai és ógörög költői szövegek átírására (Gilgames, Theomachia). A Medúza (1944) c. kötetben felfedezhető Hamvas Béla, valamint a keresztény és a platóni filozófia hatása. A történelem alakulása a szellem alakváltásaiban ragadható meg: ennek ábrázolására törekszik életművének sokféleségével, különnemű képi, érzelmi, gondolati és hangzáselemeket hordozó anyagának zenei megszerkesztésével (Magyar etüdök, a Rongyszőnyeg darabjai). Műveiben kísérletet tesz a világgal való ősegység helyreállítására, de érdeklődéssel tekint a férfi-nő viszonylatokra, az anyag és a szellem ellentéteire és a művészlét kérdéseire is (Orpheus). Szerepjátszó készségét és bravúros stílusérzékét Psyché (1972) című verses regényében bontakoztatja ki a legszabadabban: ez a versfüzér egy fiktív XVIII. század végi költőnő, Lónyai Erzsébet ellentétek közt őrlődő életét és lelkivilágát alkotja meg a költői képzelet erejével. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújt.

Ajánlott vers: Harmadik szimfónia (Háromrészes ének)

Ajánlott esszé: A vers születése

Alkotó / Alkotás: 
Alkotó
<< A rovat előző cikkeA rovat következő cikke >>