Wichmann Tamás (Budapest, 1948. február 4. - )

1965 és 1983 között a válogatott keret tagja, sokszoros magyar bajnok.

Legtöbb győzelmét a kenu egyes 10 000 méteres számában aratta. 1966-ban egyesben, 1000 méteren ezüstéremmel mutatkozott be a berlini világbajnokságon. Egy évvel később Duisburgban - Petrikovics Gyulával - Európa-bajnok az 1000 m-es számban. 1969-ben, a moszkvai Eb-n két egyéni számban is győztes.

1970-ben világbajnokságot nyert Koppenhágában (C-1 10 000 m). Egy évvel később, a belgrádi vb-n kétszer is a dobogó tetejére állhatott. Világbajnoki győzelmeinek további színhelyei: Mexikó (1974), Szófia (1977), Duisburg – kétszeres bajnok! (1979), Nottingham (1981), majd ismét Belgrád (1982). Az 1968-as mexikói olimpián Petrikovics Gyulával ezüstérmes (C-2 1000 m), 1972-ben, a müncheni olimpián egyesben szintén második helyezett, négy évvel később, Montrealban bronzérmes (C-1 1000 m), 1980-ban, Moszkvában negyedik helyezést ért el (C-1 500 m).

Kitüntetések: Az Év Kenusa (1969, 1971, 1972, 1979), Az Év Sportolója (1979).

1976-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői oklevelet szerzett. 1967 és 1984 között a Szabadság Szálló szakácsa, majd megnyitotta saját vendéglőjét Budapesten, a Kazinczy utcában.

1978-ban Nemzetközi Fair Play díjat vehetett át. A Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület alapító tagja.